szeder [4] A: 1193 Zudurýg [hn.] (ÓMOlv. 56); 1231/ Scederweg [hn.] (OklSz.); 1265/ Zederyes [sz.] [hn.] (Györffy: ÁMTF. 1: 381); 1289/ Scedyries [sz.] [hn.] (Györffy: ÁMTF. 1: 381); 1320 Zyderyeszygeth [sz.] [hn.] (OklSz.); 1322 Zedregh [sz.] [hn.] (OklSz.); 1395 k. ʒedey̋r (BesztSzj. 870.); 1395 k. ʒedey̋ri fa [□] (BesztSzj. 868.); 1405 k. ʒederÿ [□] (SchlSzj. 1556.); 1416 u./² ʒ́edeꝛih fanac [□] (MünchK. 75vb); 1516 u. zedewryew [□] (Nyr. 34: 201); 1532 zo̗do̗ries [sz.] (TihK. 106); 1696 szedervnek [~v □] (NySz.); 1805 szëder (NSz.); nyj. södör (Nyatl. 110.); szederje [□] (MTsz.); szödörgye, szödörnye [□] (ÚMTsz.) J: 1 1193 ’földi szeder | Brombeere’ (); 2 1395 k. ’fán termő eper | Maulbeere’ (BesztSzj. 870.) Sz: szederjes 1265/ [hn.] ’szedercserjével benőtt | mit Brombeersträuchern bewachsen’ (); 1395 k. ʒedery̋es ’kékes; liláskék, ibolyakék 〈pl. ajak〉 | bläulich; violett 〈zB. Lippen〉’ (BesztSzj. 675.)

Ismeretlen eredetű. |  ⌂  A szó alakulását az →eper analógiás hatása befolyásolhatta. A szederj változat is így jöhetett létre, valószínűleg az →eper eredeti eperj változata alapján; a szóvég keletkezésére azonban más magyarázati lehetőségek is felmerülnek, vö. →férj, →fürj stb. A szederje típusú alakváltozatok szóvége elhomályosult kicsinyítő képzőnek látszik; vö. →eper. A jelentés-összefüggéshez is vö. →eper. – A (N.) szederin ’földi szeder; télizöld’  (1590: Szikszai Fabricius: LatMSzj. 26), ’málna’  (1667: Lippay: PosoniK. 3: 227) valószínűleg elhomályosult összetétel a szeder + →ín² ’inda’ összetételi tagokkal.

Bárczi: SzófSz.; TESz.; EWUng.