szecska × A: 1587 ʒechkanak (MNy. 62: 351); 1641 Szeczika metelő (MNy. 80: 381); 1697 sacska metélő [?✐] (MNy. 80: 381); 1784 szétskával (NSz.); 1796 setzkába (NSz.); 1805 szëcska (NSz.); 1883 Szecskapadon (NSz.); nyj. szëcskő, szicska (ÚMTsz.) J: 1 1587 ’apróra vágott szalma, főleg mint keveréktakarmány része | Häcksel, haupts. als Teil von Mischfutter’ (↑); 2 1858 ’értelmetlen, értéktelen, jelentéktelen dolog | dummes Zeug, wertloses Ding’ (NSz.); 3 1906–1914 ’kisdiák; elsős gimnazista | Schuljunge; Gymnasiast der ersten Klasse’ (ÚMTsz.)

Szláv jövevényszó. |  ≡  Szbhv. sječka, (Kaj) sečka; szlk. sečka; or. сечка; stb.: ’szecska’ [< szláv *sěk- ’vág, metsz’].  ⌂  A változatok keletkezésében fontos szerepet játszott a hasonulás, ill. a hangrendi kiegyenlítődés. A 2. jelentéshez vö. →szalma. A 3. jelentés népetimológiás úton a lat. sexta ’hatodik’ szóra megy vissza, mivel a lat. sexta elassis ’hatodik osztály’ a gimnáziumok első osztályát jelentette.

☞ Kniezsa: SzlJsz. 494; MNy. 65: 458; TESz.; EWUng.→ szécs