szarházi A: 1835 Szarházi (Kassai: Gyökerésző 4: 367); 1841 szarházó (MTsz.) J: ‹mn› 1835 ’csavargó; hitvány, semmirekellő | herumstrolchend; nichtswürdig’ (↑) | ‹fn› 1947 ’hitvány, semmirekellő ember | Scheißkerl’ (NSz.)
Belső keletkezésű, keletkezésmódja azonban vitatott. | 1 Származékszó. | ⌂ Az eredeti szarházó változat a (R.) szarhász, szarház ’kóborol, csavarog’ (1790: NSz.) -ó folyamatos melléknévi igenévképzős származéka. A szarházi alak bizonyára népetimológiával keletkezett; ehhez vö. a második magyarázatot. 2 Összetett szó. | ⌂ A →szar + házi (→ház) tagokból keletkezett. A kialakulásmódjához vö. →semmiházi; kutyaházi ’jöttment’ ( (1848/: NSz.).