szanál A: 1880 szanálták (PestiH. 1880. máj. 21.: [1]); 1897 Szanál (PallasLex.); 1900 Sanál (Tolnai: MagySz. 254); nyj. szenál (ÚMTsz.) J: 1 1880 ’(meg)gyógyít, orvosol | heilen’ (↑); 2 1900 ’〈anyagi ügyeket〉 rendez; 〈vállalkozást〉 a csődtől megment, talpra állít | die Gesundung eines Unternehmens, Betriebs bewirken’ (NSz.); 3 1924 ’〈államháztartás rendbehozása végett〉 fizetéseket csökkent, alkalmazottakat elbocsát | Gehälter herabsetzen, Personal abbauen 〈aus budgetären Gründen〉’ (NSz.); 4 1958 ’〈városrendezés során régi épületeket〉 lebont | veraltete Gebäude niederreißen 〈aus städtebaulichen Gründen〉’ (NSz.)

Latin jövevényszók. |  ≡  Lat. sanare ’meggyógyít, kigyógyít’ [< lat. sanus ’ép, egészséges’].  ≋  Megfelelői: ném. sanieren ’meggyógyít, kigyógyít fertőtlenít; pénzügyileg rendbehoz; lakóövezetet rehabilitál’; ol. sanare ’meggyógyít, kigyógyít; (pénzügyileg) rendbehoz; rossz körülményeket felszámol, megszüntet’; stb.  ⌂  A szó eleji sz-hez vö. →szeptember stb. Eredetileg bizonyára orvosi műszó volt. A 2–4. jelentés leginkább német hatást sejtet.

☞ TESz.; EWUng.→ szanatórium, szanitéc