szamár A: 1138/ Zamar [szn.] (MNy. 32: 132); 1211 Somardy [sz.] [hn.] (OklSz.); 1300 k. ſcumartíuíſ (LeuvGl.) J: ‹fn› 1 1138/ ’lóval rokon és hozzá hasonló, de nála kisebb, hosszú fülű, teherhordásra használt állat | Esel’ # (↑); 2 1381 ? ’ostoba, buta ember | dummer Mensch’ # (OklSz.), 1541 ’ua.’ (RMKT. 2: 153) | ‹mn› 1381 ? ’buta, ostoba | dumm’ (OklSz.), 1616 ’ua.’ (NySz.) Sz: szamaras 1296 Zamarus [hn.] (Csánki: TörtFöldr. 3: 449) | szamárocska 1416 u./² ʒ́amaroւkat (MünchK. 98va) | szamárkodik 1598 szamárkod-ik (NySz.)
Olasz (É.) jövevényszó. | ≡ Ol. (mil.) somàr, (rom.) šumár, (isztr.) ṣamę́r, (pol.) ṣọmǟr, šumár, – ol. somaro: ’szamár’ [lat. (vulg.) *saumarius ’ua.’, a lat. sagmarius ’ua.’ alapján]. ≋ Megfelelői: ném. (ófn.) soumāri, (kfn.) soumære ’málhás állat vezetője; málhás állat; a teher, amelyet az állat hord’; szln. somar ’szamár’; stb. Vö. még blg. самар; szbhv. samar: ’málha- v. tehernyereg’. ⌂ A magyar szó olasz jövevényszavaink legrégebbi rétegébe tartozik, a szókezdő sz egy olasz nyelvjárási s-es változat átvételével magyarázható; vö. →szappan, →szerecsen stb. ⌂⇒ A magyarból: szlk. somár ’szamár; ostoba ember’.
☞ Kniezsa: SzlJsz. 746; MNy. 66: 154; TESz.; EWUng.→ szamár-
szamár-
I szamártövis A: 1300 k. ſcumartíuíſ (LeuvGl.) J: ’szúrós, tüskés gyomnövény | Eselsdistel’ | szamárköröm A: 1585 zamar koͤroͤm (Cal. 1096) J: ’a fészkesek családjába tartozó növény, martilapu | Huflattich (Tussilago farfara)’ | szamárlapu A: 1585 Zamar lapu (Cal. 1096) J: ’a fészkesek családjába tartozó növény, martilapu | Huflattich (Tussilago farfara)’ | Ilyenek még: szamárhere ’baltacim | Esparsette (Onobrychis)’ (1775: Magyary-Kossa: OrvEml. 2: 274); szamárkenyér ’a fészkesek családjába tartozó, tüskés, kék virágú növény | Kugeldistel (Echinops)’ (1844: NSz.)II szamárfül A: 1789 szamár füleket (NSz.) J: 1 1789 ’a szamár füle, nagy fül | mit den Händen nachgeahmte Ohren, mit denen man einen anderen verspottet’ (↑); 2 1803 ’könyv v. füzet oldalának behajtott sarka | Eselsohr in einem Buch od. Heft’ (Márton J.: MNSz.–NMSz. Ohr a.) | szamárhurut A: 1791 szamár huruthoz (NSz.) J: ’görcsös köhögési rohamokban megnyilvánuló fertőző betegség | Keuchhusten’ | szamárköhögés A: 1822 szamár köhögésben (TudGyűjt. 6/6: 107); 1862 szamárköhögés (NSz.) J: ’szamárhurut | Keuchhusten’ #III szamárhíd A: 1803 szamárhid (NSz.) J: ’〈iskolában:〉 mentő kérdés, puska | Eselsbrücke’ | szamárpad A: 1836 szamárpadon (Regélő 1836. dec. 8.: 778); 1842/ szamárpadra (NSz.) J: ’a rossz, hanyag tanulók részére fenntartott pad az osztályteremben | Eselsbank’ | szamárlétra A: 1857 szamárlajtorja (MNy. 50: 93); 1888 szamár létrán (NSz.) J: ’a régi hivatalos tisztviselői rangfokozatok sorrendje, amelyen automatikusan jutottak előbbre | Rangstufen der Beamten’
Összetételi előtag, azonos a →szamár szóval. | ≡ Az 1. csoport összetételei belső keletkezésűek. Olyan növénynevek tartoznak ide, amelyek a népi vélekedés szerint a szamarak táplálékául szolgálnak; hasonló szemlélethez más nyelvekben vö. ném. Eselsdistel ’szamártövis’; fr. chardon aux ânes ’ua.’; stb. A 2. csoport összetételei metaforikusan a szamár tulajdonságaira utalnak; hasonlóan más nyelvekben is: ném. Eselsohr ’lap behajtott része, szamárfül ‹gúnyosan, csúfolódva›’; ol. orecchio d'asino ’szamárfüles könyv- v. füzetlap’; stb. A 3. csoportba tartozó szamárhíd, szamárpad német mintára alkotott tükörfordítás: Eselsbrücke, Eselsbank stb.; a szamárlétra az előbbiek mintájára alkotott belső keletkezésű összetételnek tűnik.
☞ MNy. 19: 122, 50: 90; TESz.; EWUng.→ fül, híd, hurut, köhög, köröm, lapu, létra, pad, szamár, tövis