szűz A: 13. sz. eleje/ ſcuʒ lean (KT.); 13. sz. eleje/ ſceuʒ (KTSz.); 1405 k. ʒiʒ (SchlSzj. 273.) J: ‹mn› 1 13. sz. eleje/ ’nemi szempontból érintetlen 〈személy〉 | unberührt 〈sexuell〉’ # (↑); 2 1380 k. ’tiszta erkölcsű, szemérmes; jámbor | züchtig, keusch; fromm’ (KönSzj. 32.); 3 1438 ? ’természetes állapotban levő; tiszta, mással nem kevert, másból nem álló | in natürlichem Zustand befindlich; rein, unberührt’ # (OklSz.), 1527 ’ua.’ (ÉrdyK. 188) | ‹fn› 1 1372 u./ ’leány, hajadon | Jungfrau’ (JókK. 77); 2 1511/ ’apáca | Nonne’ (TörtTár 1903: 415) Sz: szüzesség 13. sz. eleje/ ſcuz ſegnec (KT.) | szüzességes 1493 k. zẏzesseeges (FestK. 147) | szűzei, szűzi 1510 zvzey (MargL. 174); 1533 Suͤsy (Murm. 589.) | szűzies 1841 szűzies (Athenaeum 1841. máj. 20.: 953)
Bizonytalan eredetű, esetleg örökség a finnugor korból. | ≡ Vö. vog. (AK.) śȫś ’fiú ‹megszólításban›’, (KL.) śė̄ś ’hajadon, szűz’ (oåj ’leány’); zürj. (Sz.), (P.) se̮ʒ́ ’világos, tiszta’; votj. (Sz.) śuǯ́al- ’tisztít, megtisztít’ [fgr. *sićɜ vagy *süćɜ: ’tiszta’]. ⌂ A magyarázatnak hangtani nehézségei vannak; de vö. →szösz, ill. →fűz², →hozzá. A szűzi ~ szűzei származékhoz vö. mennyei (→menny).
☞ Munkácsi: ÁKE. 584; NytudÉrt. 47: 47; TESz.; MSzFE.; MNy. 90: 454; EWUng.→ szűz-, vas-²UN UEW. № 895
szűz-
I szűzföld A: 1761 Szuͤz foͤldbuͤl-való (NSz.) J: ’meg nem művelt föld | vom Pflug noch unberührter Boden’ | szűzbeszéd A: 1839 szűz beszédekben (Figyelmező 1839. máj. 21.: 330) J: ’parlamenti képviselő első beszéde | Jungfernrede’ | szűznemzés A: 1858 szüznemzésnek (PNapló 1858. júl. 13.: [3]) J: ’új növényi v. állati egyed kifejlődése meg nem termékenyített (pete)sejtből | Jungfernzeugung’ | Ilyenek még: szűzpecsenye ’a rövidkaraj belső, hengeres része, ill. az ebből egybesütve készült húsétel | Jungfernbraten’ (1868: Nefelejts 1868. dec. 6.: 577); szűzérmék ’ua.’ (1957: MIfjúság 1957. aug. 31.: [2])II szűzhártya A: 1782 szűzhártya (NSz.) J: ’szűz nő hüvelyének bemenetét részben elzáró hártya | Jungfernhäutchen’ | szűzkoszorú A: 1825 szűz koszorú (Aurora 216) J: ’menyasszonyi koszorú, párta | Jungfernkranz’
Tükörfordítások előtagja, azonos a →szűz szóval. | ≡ A tükörfordítások német mintára alkotott összetett szók; vö. ném. Jungfernrede, Jungfernzeugung, Jungfernhäutchen, (R.) jungfernerde ’szántatlan föld’; stb. ⌂ Az 1. csoport szavaiban az összetételi tagok egymással jelzői alárendelő viszonyban vannak (az előtag jelentése ’érintetlen; tiszta’). A 2. csoport összetételeiben a tagok jelöletlen birtokos jelzős alárendelő viszonyban állnak (az előtag jelentése ’szűz’). Hasonló szemlélethez vö. ang. virgin land ’szűzföld’, virginal membrane ’szűzhártya’; stb. ∼ A szűzdohány ’az állami felvásárlás alól törvényellenesen kivont dohány’ (1862: PNapló 1862. jan. 4.: [2]) a magyarban keletkezett a tükörfordítások analógiájára. Idetartozik a szűzfa ’barátcserje’ (1578: NySz.), amely a lat. (tud.) Vitex agnus castus ’ua.’ alapján jött létre; vö. még ném. Keuschlamm ’ua.’.