szűr¹ A: 1416 u./² ki ʒ́u̇ꝛitèc (MünchK. 29ra); 1519 megh ʒýrween [sz.] (JordK. 64); 1528 Sewrew [sz.] (MNy. 31: 277) J: 1 1416 u./² ’〈folyadékot〉 lyukacsos eszközön átbocsát, hogy szilárd részeitől megtisztítsa | seihen, filtern’ # (↑); 2 1519 ’〈gyümölcs, különösen szőlő levét〉 héjtól, magtól, szártól elkülönítve másik edénybe önt | 〈Obst-, bes. Traubensaft〉 gefiltert übergießen; ausheben 〈Wein〉’ (↑); 3 1547/ ’szüretel | Weinlese halten’ (HoffgreffÉn. Gg3b); 4 1763 ’kivonatol | einen Auszug machen’ (NSz.); 5 1870 ’〈betegség〉 soványít | mager machen 〈Krankheit〉’ (CzF.); 6 1901 ’lapos kővel, kacsázik | Hüpfsteine werfen’ (Bálint: SzegSz.) Sz: szűrő 1528 Sewrew Sytha ‹foly mn-i igenév› (MNy. 31: 277); 1577 lezẅrő ’folyadékok szűrésére való lyukacsos eszköz, filter | Seiher, Filter’ (OklSz. lé-szűrő a.) | szüremlik 1860 szüremlése [sz.] (GazdL. 1860. nov. 15.: 732); 1907 szüremlődik [sz.] (NyF. 40: 25)

Jövevényszó egy csuvasos típusú ótörök nyelvből. |  ≡  Csuv. sər- , sø̈r-  ’szűr’; – ujg. süz-  ’átszitál, tisztít’; kaz. süz-  ’hálóval halászik’; stb.  ≋  Megfelelői a mongol nyelvekben is megtalálhatók. Vö. még  csuv. sərɛԍɛ, sörɛԍɛ; kizili sȫzirβä: ’vonóháló’.  ⌂  A magyarba átkerült alak *sür-; a későbbi hangzónyúláshoz vö. →szűnik. Az eredeti jelentése ’vizet szűr’ lehetett, és valószínűleg halászati szakszó volt. A borkészítés műszavává (vö. 1. és 2. jelentés, ill. a 2. jelentésből fejlődött 3. jelentés) feltehetőleg a magyarban vált. a 4–6. jelentés metafora.

☞ MNy. 3: 359; TESz.; StUASuppl. 1: 169; EWUng.→ szüret