szörnyül † A: 13. sz. eleje/ ſcurnevle[nec] (KTSz.); 1456 k. ʒerneltetik [sz.] (SermDom. 1: 325); 1493 k. zernyewkewdem [sz.] (FestK. 398); 1527 megh zernywͤl (ÉrdyK. 126); 1531 el zewrnÿlkedenek [sz.] (ÉrsK. 97); 1785 szörnyül (NSz.); nyj. el-szërnyülködik; szörnyélködni [sz.] (MTsz.) J: 1 13. sz. eleje/ ’elszörnyed, megretten; szörnyűnek tart, irtózik tőle | sich entsetzen; schaudern’ (↑); 2 1456 k. ’bemocskol, beszennyez | beschmutzen’ (↑); 3 1527 ’bemocskolódik, taszító külsejűvé válik; eltorzul | besudelt werden; entstellt werden’ (↑) Sz: szörnyülködik 1493 k. (↑)
szörnyű [6] A: 1372 u./ ʒernyew, ʒernyw, ʒewrnew (JókK. 152, 146, 54); 1439 Szewrnyw [szn.] (OklSz.); 1470 ʒerne (SermDom. 2: 284); 1529 e. zwrnÿw (VirgK. 28); 1630 szérnyuͤséges [sz.] (NySz.); 1863 Szèrnyü (Kriza [szerk.] Vadr. 518); nyj. szörjü (MTsz.) J: 1 1372 u./ ’rettenetes, borzasztó | schrecklich, entsetzlich’ # (↑); 2 1470 ’szennyes, tisztátalan | schmutzig, unsauber’ (↑); 3 1604 ’szigorú, kemény; komor, zord | streng, hart; düster’ (Szenczi Molnár: Dict.); 4 [határozói értékben is] 1604 ’rendkívül, szerfölött | ungeheuer, schrecklich’ # (Szenczi Molnár: Dict.) Sz: szörnyűség 1372 u./ zewrnewſeges [sz.] (JókK. 62) | szörnyűséges 1372 u./ (JókK. 62)
szörnyűdik † A: 1372 u./ meg ʒÿrnÿeedett [sz.] (JókK. 2); 1508 meg zo̗rńo̗denek (DöbrK. 518); 1527 meg zernywͤdoͤt (ÉrdyK. 568); 1792 el-szörnyǘdött (NSz.) J: 1 1372 u./ ’taszító külsejűvé válik; eltorzul | ein abstoßendes Aussehen gewinnen, entstellt werden’ (↑); 2 1508 ’felborzad, égnek áll 〈haj, szőr〉 | sich sträuben 〈Haar〉’ (↑); 3 1792 ’elszörnyed, megretten | sich entsetzen, erschrecken’ (↑)
szörnyekedik † A: 1405 k. ʒēnekedeth [sz.] (SchlSzj. 2131.); 1650 szoͤrnyekedést [sz.] (NSz.); 1795 szörnyekedik-is [▽] (NSz.) J: 1 1405 k. ’csodálkozik, álmélkodik | erstaunen’ (↑); 2 1650 ’irtózik, iszonyodik; rémül, retten | schaudern; sich entsetzen’ (↑)
szörnyít † A: 1493 k. megh ʒerneẏteenek (FestK. 395); 1518 k. megh nem zo̗rnÿo̗to̗m (SándK. 23); 1613 szoͤrnyítik (NySz.) J: 1 1493 k. ’bemocskol; elcsúfít, eltorzít | besudeln; entstellen’ (↑); 2 1518 k. ’csúffá tesz, megszégyenít | zuschanden machen’ (↑); 3 1613 ’szörnyűnek tart, mond; 〈bajt〉 nagyítva mond | für schrecklich halten; übertrieben darstellen 〈Unheil, Übel〉’ (↑); 4 1742/ ’rémít, borzaszt | in Schrecken versetzen’ (NSz.)
szörny A: 1777 szörnye (NyF. 50: 63) J: 1 1777 ’vminek a szörnyű, ijesztő, kegyetlen volta, rémisztőség | Schreckenerregendes 〈einer Erscheinung〉’ (↑); 2 1796 ’szörnyű tett, esemény, szörnyűség | Ungeheuerlichkeit 〈Tat, Ereignis〉’ (RMKtár. 6: 171); 3 [jelzői értékben is] 1811 ’rém, szörnyeteg | Ungeheuer, Greuel’ # (NSz.)
szörnyeteg A: 1788 szörnyeteg (Szily: NyÚSz.); 1807 szörnyetékes [sz.] (NSz.); 1807 szörnyétek (NSz.) J: 1 [jelzői értékben is] 1788 ’szörnyű lény | Ungeheuer, Greuel’ # (↑); 2 1792 ’szörnyűség, borzalom | Ungeheuerlichkeit’ (Baróti Szabó: KisdedSz. Szörnyǘ a.)
szörnyed A: 1792 El-ſzörnyedni [sz.] (Baróti Szabó: KisdedSz. 45) J: 1 [főleg el~] 1792 ’elborzad, iszonyat fogja el | sich entsetzen’ # (↑); 2 [el~] 1897 ’lesoványodik, 〈terjedelmében〉 összeesik | abmagern, eingehen’ (MTsz.)
A szócsalád korábbi tagjai fiktív tőből keletkezett származékszók. | ⌂ A tő, amely ’megijeszt, eltorzít, bemocskol stb.’ jelentésű ige lehetett, ismeretlen eredetű. A szörnyű végződése a folyamatos melléknévi igenév képzőjének tűnik. Az igék különféle visszaható képzőkkel, ill. -ít műveltető képzővel keletkeztek. ⊚ Az egyébként kihalt szörnyül igének a szörnyülködik származéka ma is eleven.
A szörny elvonás eredménye. | ⌂ Tudatos szóalkotással keletkezett a szócsalád régebbi tagjaiból. ⌘ A nyelvújítás idején született.
A szörnyeteg és a szörnyed származékszók. | ⌂ A szörny főnévből hozták létre őket névszóképzővel, ill. visszaható árnyalatú kezdő-gyakorító képzővel. ⌘ Szintén nyelvújítási alkotások.
A szócsaládhoz még | ≂ Tisztázatlan idetartozású tulajdonnevek: 1221/ Scyrni [szn.] (VárReg. 99.); (†1157/) 1230 k. Zurnu [hn.] (PRT. 1: 604).
☞ NNyv. 1: 199; TESz. szörnyű a.; MNy. 78: 97; EWUng.