szög A: 1055/ equi Ʒugh coloris (MNL (OL) Dl. 107709); 1138/ ? Scege [sz.] [szn.] (MNy. 32: 134); 1218 Sacsard [hn.] (PRT. 1: 644); 1226 k. Sexardiensis [g-sz] [hn.] [lat. -is végződéssel] (PRT. 1: 679); 1270 Suegus [sz.] (Györffy: ÁMTF. 1: 67); 1282–1285 Sceugzard [hn.] (SRH. 1: 180); 1290 zug (OklSz.); 1303 zeg (OklSz.); 1311 zuk (OklSz.); 1660 szég (NySz.); 1870 szėg (CzF.) J: 1 1055/ ’barna | braun’ (↑); 2 1784 ’szőke | blond’ (Baróti Szabó: KisdedSz. 77)

Valószínűleg örökség az ugor korból. |  ≡  Feltehetőleg a sző² (→szőke) szóhasadással párhuzamosan elkülönült párja. A folyamat alapja az ugor *säŋɜ ’világos, tiszta’ szó belseji ŋ (~ γ) hangjának kétirányú fejlődése (magánhangzóvá, ill. zárhanggá) lehetett; vö. felhő : →felleg. A ’sárgás’ és a ’barna’ jelentésösszefüggését a barna világos árnyalatai képezhetik; vö. (R.) szegsárga ’világosbarna’  (1686: Nyr. 22: 521). Kései felbukkanása ellenére a 2. jelentés vonatkozhat az eredeti színárnyalatra.

☞ Benkő: Nyjtört. 67; TESz. szög¹ a.; MSzFE. szőke a.; EWUng.→ szőkeUN UEW. № 1846

-szög

I háromszög A: 1778 három szeget (NSz.) J: ’három egyenessel határolt síkidom, ill. ilyen alakzat | Dreieck’ # – De vö. 1560 k. haarom szegw borso [sz.] ’három szöglettel, sarokkal rendelkező 〈tárgy〉 | drei Ecken habend 〈Gegenstand〉’ (GyöngySzt. 4622.) | négyszög A: 1784 négyszegü [sz.] (NSz.) J: ’négy egyenessel határolt síkidom, ill. ilyen alakzat | Viereck’ # – De vö. 1416 u./¹ nėg zėģo [sz.] ’négy szöglettel, sarokkal rendelkező 〈tárgy〉 | vier Ecken habend 〈Gegenstand〉’ (BécsiK. 11) | hatszög A: 1784 Hat-szög (NSz.) J: ’hat egyenessel határolt síkidom, ill. ilyen alakzat | Sechseck’ # – De vö. 1585 Hat zegwͤ [sz.] ’hat szöglettel, sarokkal rendelkező 〈tárgy〉 | sechs Ecken habend 〈Gegenstand〉’ (Cal. 976)II derékszög A: 1784 derék szegü [sz.] (NSz.) J: ’90 fokos szög 〈a matematikában〉 | rechter Winkel’ # | tompaszög A: 1784 tompa szegü [sz.] (NSz.) J: ’90 foknál nagyobb, 180 foknál kisebb szög 〈a matematikában〉 | stumpfer Winkel’ # | hegyesszög A: 1836 hegyes szöget (Honművész 1836. márc. 27.: 193) J: ’90 fokosnál kisebb szög 〈a matematikában〉 | spitzer Winkel’ #

Összetett szavak utótagja, azonos a szög (→szeg²) szóval. |  ⌂  Az 1. csoport összetételeinek számnévi, a 2. csoportéinak melléknévi előtagja van. E geometriai szakszók keletkezésében latin és német minták is szerepet játszhattak; vö. lat. triangulum ’háromszög’, angulus obtusus ’tompaszög’; ném. Dreieck ’háromszög’, stumpfer Winkel ’tompaszög’; stb. Az 1. csoportba tartozó geometriai szakszavak előzményei a tárgyak szögleteinek számára vonatkoztak, geometriai jelentés nélkül (↑). Mindkét csoport tagjaihoz szegelet (→szeg²) utótagú, geometriai idomokat jelölő összetételek is előzményül szolgáltak; vö. (R.) háromszegelet ’háromszög’  (1655: Apáczai: MEnc.); (R.) tompa ... szegelet ’tompaszög’  (1655: Apáczai: MEnc.). A korábbi illabiális változatokat teljesen kiszorította a szög forma.  ⌘  Maguk a mértanban használt szakszók nyelvújítási alkotások.

☞ TESz. derékszög a., háromszög a., szög² a.; EWUng.→ derék, három, hat², hegy, négy, szeg², tompaNszt ↪derékszög