spádé ∆ A: 1604 spádát [?✐] (MNy. 61: 488); 1641 ſpade (MNy. 80: 379); 1665 spádé [?✐] (Horváth M.: NEl.); 1787 Spadély (NSz.) J: ’kardszerű vívófegyver, koszperd | Spada’
Olasz (É.) jövevényszó, valószínűleg német közvetítéssel is. | ≡ Ol. (vel.), (tr.), (mil.) spada, (fri.) špā́da, śpade, śpáde: ’kétélű (vívó)kard’; – vö. még ném. Spada ’kardfajta’, (baj.-osztr.) spadi ’kétélű kard’. Az olaszban a lat. spatha ’széles, kétélű (vívó)kard’ [< gör. σπάϑη ’kardfajta’] továbbélése. Megfelelői: cseh špáda ’vívótőr, kard’; le. szpada ’vívótőr, spádé’. stb. ⌂ A spádély változat hiperkorrekciós alak.