sorvad A: 1600 k. el ... sorvadjon (Radvánszky: Szak. 70); 1653 elsorvandó [sz.] (NySz.); 1776 sarvadást [sz.] (NSz.); 1795 k. servadni [sz.] (NSz.); nyj. sërvadás [sz.] (MNy. 16: 5); zsarvad (ÚMTsz.) J: 1 1600 k. ’〈ételnemű〉 túlságosan kiszárad, az állásban összetöpped | übermäßig trocken werden, verdörren 〈Speise〉’ (↑); 2 [el] 1643 ’elfárad, elgyengül | ermüden 〈intrans.〉’ (Comenius: Jan. 197); 3 1644–1671/ ’〈tűz〉 lassan kialszik | langsam erlöschen 〈Feuer〉’ (NySz.); 4 [el~] 1668 ’〈épület〉 roskataggá válik | verfallen 〈Bau〉’ (NySz.); 5 [el~] 1694 ’megemésztődik, bomlani kezd | verdaut werden’ (NySz.); 6 1767 ’〈élőlény, testi szerv〉 növekedésében elmarad, senyved, pusztulásnak indul | verkümmern, sich abzehren’ # (Pápai Páriz–Bod: Dict. Langveſco a.); 7 1793 ’〈ember〉 emésztődik, gyötrődik, bánkódik; epekedik | sich grämen; schmachten’ (NSz.); 8 1831 ’〈gazdasági ág, intézmény, közösség〉 működésében, létszámában gyengül, hanyatlik | verkümmern 〈Wirtschaftszweig, Einrichtung, Gemeinschaft〉’ # (NSz.); 9 1838 ’lehull, lemállik | sich abschälen, sich ablösen’ (Tsz.); 10 [el~] 1838 ’elzsibbad | betäubt werden’ (Tsz. Elsorvadt a.); 11 [el~] 1890 ’elolvad 〈hó〉 | tauen 〈Schnee〉’ (Nyr. 19: 288) Sz: sorvadozik 1700 sorvadozó [sz.] (NSz.)

sorvaszt A: 1700 sorvasztó [sz.] (NSz.); 1778 sarvasztó [sz.] (NSz.) J: ’sorvadást okoz | abzehren’ #

sorvatag † A: 1830 sorvatag (Hahnemann: OrgGyógymüv. 118); 1836 Sorvatag [szn.] (NSz.); 1837 sorvatagja (NSz.) J: 1 1836 ? ’sorvadó | verkümmernd, sich abzehrend’ (↑), 1838 ’ua.’ (NSz.); 2 1837 ’sorvasztó | abzehrend’ (↑)

A szócsalád alapjai, az igék, fiktív tőből keletkezett származékszavak. |  ⌂  A feltehetőleg ’elgyengül, tönkremegy; elszárad’ alapjelentésű szótő ismeretlen eredetű. A végződések -d kezdő-gyakorító képző, ill. -szt műveltető igeképző; vö. →hervad, →korhad stb. Az igeképző v eleme visszaható képző. A sorvand alak szó belseji n-je szervetlen; vö. →barlang, →bogáncs stb.

A sorvatag származékszó. |  ⌂  Nyelvújítás kori képződmény az igékből -atag melléknévképzővel; vö. lankatag (→lankad), hervatag (→hervad) stb.  ∼  A nyelvújítás korában az igékből keletkezett elvonással: (R.) sorv ’atrófia, sorvadás’  (1834: Kunoss: Szóf. 63).

☞ TESz.; EWUng.