seft A: 1832 seftek (Kobilarov–Götze: DtLw. 389); 1844 Gschaeft (NSz.); 1845 Geschäftek (Nyr. 94: 484); 1864 geseftet (Nyr. 94: 485); 1901 kseft (Nyr. 30: 469) J: ’üzlet | Geschäft’ Sz: seftel 1846 [sz.] ’működik, tevékenykedik | (unsauberen) Handel treiben’ (NSz.)

Német  (baj.-osztr.) jövevényszó. |  ≡  Ném.  (baj.-osztr.) gscheft, (h. baj.-osztr.) kšeft, – ném. Geschäft: ’munka; mesterség, foglalkozás; kereskedés; üzlet; stb.’ [< ném. schaffen ’fürén tevékenykedik, dolgozik stb.’].  ≋  Megfelelői: szbhv.  (N.) kšȅft ’piszkos üzlet(i tevékenység)’; cseh kšeft ’ua.; bolt, üzlet’.  ⌂  A seft alak a szó eleji mássalhangzó-torlódás egyszerűsödésével keletkezett. A (R.) seftel ’munkálkodik, tevékenykedik, dolgozik’  (1843: NSz.) a ném.  (R.) geschäften ’csinál, dolgozik’, (argó) schäften ’ua.’ szóból származik.  ≁  Nem tartozik ide: (N.), (R.) seft ’a szövőszék egy része, léc’  (1832: NSz.), ez a ném. Schaft ’ua.’ szóra megy vissza.

☞ Nyr. 30: 469; TESz.; EWUng.→ sáfár