sőt A: 1372 u./ ſewg, Sewt, Sewtt (JókK. 64, 35, 106); 1495 e. ſo̗ meg (GuaryK. 70); 1506 yso̗gh (WinklK. 175); 1508 Iso̗t (DöbrK. 461); 1512 k. seeth (WeszprK. 140); 1516 eseglenn [✐] [r.] (MNy. 64: 202); 1532 s megh (TihK. 324) J: 1 1372 u./ ’azonfelül, még ... is | ja ... sogar’ # (JókK. 35); 2 1372 u./ ’inkább, ellenkezőleg | vielmehr, im Gegenteil’ # (JókK. 53); 3 1508 ’és még | noch mehr’ (↑)
Összetett szó. | ⌂ Az ës, s →és, ill. →is (nyomatékosító határozószó) + a →még eredeti meg változatának szervetlen összetétele. Az összetétel alaktani szerkezete azonos az →ismét szóéval, tulajdonképpen a sőt annak szóhasadással keletkezett párhuzamos alakja. Az eredeti alakhoz és jelentéshez vö. 1372 u./ Esmeg ’továbbá, még’ (JókK. 89). A sőt alak ebből a változatból jött létre alaktani és hangtani fejlődés útján, pl. szó belseji e > ö labializációval, denazalizációval, ill. a mássalhangzó-torlódás feloldásával. A szóvégi g > t hangváltozás az összetétel elhomályosulása után következett be.