szócikk megosztása

süvölvény ∆ A: 1865 süvölvény (Regélő 1: 15) J: ‹fn› 1865 ’siheder | Halbwüchsiger’ (↑) | ‹mn› 1894/ ’fiatal, növendék 〈fa, állat〉 | jung 〈Baum, Tier〉’ (NSz.)

Származékszó. |  ⌂  A →süvölt igéből jött létre -vény névszóképzővel. A szó belseji t kieséséhez vö. ereszvény (→eresztvény). A főnévi jelentés keletkezéséhez vö. →siheder, →suttyó; a melléknévi jelentés jelzői használatban alakult ki.

☞ TESz.; EWUng.→ süvölt