sír¹ A: 13. sz. eleje/ ſyrotiatu[c] [sz.] (ÓMS.); 1553/ Suͤr vala (Tinódi: Cronica A3b) J: 1 13. sz. eleje/ ’〈ember fájdalom, düh, egyéb érzelmi megrázkódtatás hatására〉 (panaszos hangot adva) könnyezik | weinen’ # (↑); 2 1456 k. ’kesereg, panaszkodik; rimánkodik | jammern; anflehen’ (SermDom. 1: 210); 3 1801/ ’〈hangszer, zene, vers〉 fájdalmat kifejezve szól | wehmutsvoll tönen, Schmerzen ausdrücken 〈Musikinstrument, Musikstück, Gedicht〉’ (NSz.); 4 1840/ ’〈szél〉 zúg | brausen, pfeifen 〈Wind〉’ (NSz.); 5 1857 ’〈tárgy〉 nyikorgó hangot ad | knarren’ (NSz.); 6 1860 ’〈állat〉 elnyújtott, panaszos hangot ad; rikácsol, sivít 〈madár〉 | heulen, winseln 〈Tier〉; schreien, kreischen 〈Vogel〉’ (NSz.); 7 1886 ’〈víz, nedves fa, más anyag〉 síráshoz, nyöszörgéshez hasonló hangot ad | zischen 〈Wasser, feuchtes Holz usw.〉’ (NSz.) Sz: sirat 13. sz. el./ ſyrotiatu[c] (KTSz.) | siralom 13. sz. közepe/ ſyrolm (ÓMS.) | siralmas 1372 u./ ſiralmaſ (JókK. 23) | siralmasság 1372 u./ ſyralmaſſagual (JókK. 58) | sírás 1416 u./¹ ſiꝛaſt (BécsiK. 22) | siratta 1416 u./² ſiratta ‹hat-i igenév› (MünchK. 97va) | siránkozik 1519 ſyrankozyk (JordK. 340) | sírdogál 1702 sirdogál (NySz.)
Onomatopoetikus eredetű szócsalád. | ⌂ Szorosan összefügg a →sí¹ szóval; az is lehetséges, hogy a →sír¹ tulajdonképpen a →sí¹ -r gyakorító képzős származéka. ⌘ A sirám ’panasz; siratóének’ (1818: MNy. 12: 268) nyelvújítási származékszóként hangkivetéssel jött létre téves olvasat alapján, és a siralom származékszóra megy vissza.