sétál A: 1531 k. ſetalni [sz.] (MKsz. 1984: 230); nyj. szitál (ÚMTsz.) J: ’sétát tesz, járkál, gyalogol, ballag | spazieren, schlendern’ #

sétikál × A: 1669 sétikáltattya [sz.] (NySz.) J: ’sétát tesz, járkál, kószál, csatangol | spazieren, bummeln’

sétány A: 1828 sétányokon (Aurora 4); 1829 sétányokon (Szily: NyÚSz.) J: ’sétatér, fákkal, gyeppel, virágágyakkal szegett, padokkal ellátott sétaút | Promenade, Spazierweg (mit Grünanlagen)’ #

sétifikál A: 1835 Sétifikál | (Kassai: Gyökerésző 4: 301); 1879/ sétafikálásnak [sz.] (NSz.) J: ’sétálgat, jár-kel, kószál, járkál | spazieren, bummeln’

A szócsalád alapja, a sétál jövevényszó egy déli szláv nyelvből. |  ≡  Blg. шетам ’jön-megy, tevékenykedik, sürög-forog’, (N.) ’csavarog’; szbhv. šetati ’sétáltat; sétál’; szln. šetati se ’sétál’ [indoeurópai eredetű; vö. ír sét ’út’; ném.  (ófn.) sinnan ’utazik; törekszik; gondolkodik, tűnődik’; stb.].  ≋  Más szláv nyelvekben előforduló megfelelőihez vö. →sánta.

A sétikál származékszó. |  ⌂  A sétikál a sétál szóból keletkezett játszi szóalkotással.

A séta elvonás. |  ⌂  A séta a sétál-ból keletkezett nyelvújítás kori elvonással.

A sétány származékszó. |  ⌂  A sétány tudatos szóalkotás névszóképzővel a séta szóból, vagy a sétál alapján keletkezett.

A sétifikál származékszó. |  ⌂  A sétifikál a sétikál-ból alakult ki játszi szóalkotással, amely tulajdonképpen tréfás latinosítás is. A sétafikál változat a séta hatását tükrözi.

A szócsaládhoz még |  ≁  Nem tartoznak ide: sifitel ’csoszog; suttog; dörzsöl, súrol; stb.’  (1816: Gyarmathi: Voc. 100 [ɔ: 108]); siffent ’egyet csoszog, csosszant’  (1863: Kriza [szerk.] Vadr. 516); siflet ’vizslat, koslat’  (1863: Kriza [szerk.] Vadr. 516); ezek a (főleg) székely tájszók valószínűleg onomatopoetikus eredetűek.

MNy. 50: 173; Kniezsa: SzlJsz. 474; TESz. sétafikál a. is, sifitel a. is; EWUng. sánta