séma A: 1791/ Schema (NSz.); 1793/ Szchémáját (NSz.); 1808/ schémát (NSz.); 1887 szkémája (NSz.); 1897 Séma (PallasLex.) J: 1 1791/ ’szerkezet, felépítés; vázlat;versforma | Struktur, Skizze; Versformel’ (); 2 1812/ ’összefoglaló minta; sablon | zusammenfassendes Muster; Schablone’ (NSz.)

sematizmus A: 1797 Schematismusba (MHírm. 1797. márc. 7.: 296); 1818/ Schematismusaval (NSz.); 1850–1879 schematizmust (NSz.); 1877/ sematizmusban (NSz.); 1916 szkematizmusában (NSz.) J: 1 1797 ’jegyzék, lista; rangsor | Verzeichnis; Rangliste’ (); 2 1835 ’a sablonhoz, mintához, modellhez való ragaszkodás; túlzott vázlatos, sematikus szemléletmód | Schablonenhaftigkeit; übertrieben schematische Betrachtungsweise’ (Kunoss: Gyal.)

sematikus A: 1848 schematicus (ProtestEIL. 1848. jan. 9.: 59); 1887 schematikus (NSz.); 1906 sematikus (Simonyi: KMűsz.) J: ’vmilyen sémának megfelelő | an ein Schema gebunden’

sematizál A: 1842 schematizálni [sz.] (Athenaeum 1842. jan. 27.: 180); 1919 sematizálni [sz.] (Századok 103: 1158) J: ’sematikusan ábrázol, sémába szorít, vázol, leegyszerűsít | schematisieren’

A szócsalád időrendben legkorábbi tagjai, a séma, sematizmus latin jövevényszók, német közvetítéssel is. |  ≡  Lat. schema ’külalak, megjelenés; vázlat, terv, tervezet’; – vö. még ném. Schema ’egyszerűsített ábrázolás, vázlat; egy bizonyos elrendezés megjelenési formája; minta, sablon’ | lat.  (ú.) schematismus ’szigorú séma szerint felépített beszéd’; – vö. még ném. Schematismus ’sematikus szemléletmód; egyenlősdi’, (au.) ’rangsor, ranglista’. A latinba a gör. σχῆμα ’külalak, megjelenés; vázlat, terv, tervezet’, ill. gör. σχηματισμός ’szigorú séma szerint felépített beszéd’ szavak alapján keletkezett.  ≋  Megfelelői: ang. scheme; fr. schéma, schème; stb.: ’séma’; – fr. schématisme; ol. schematismo; stb.: ’sematizmus’.  ⌂  A magyarban a szókezdő s a németre megy vissza.

A sematikus, sematizál nemzetközi szók. |  ≡  Vö. ném. schematisch; ang. schematic; fr. schématique; stb.: ’sematikus’ | ném. schematisieren; ang. schematize; ol. schematizzare; stb.: ’sematizál’.  ⇒⌂  A magyarba leginkább a németből került, latinosított végződéssel.

TESz.; EWUng. iskola