sáposkodik A: 1456 k. ſapaſcodas [sz.] (SermDom. 2: 561) J: ’aggódik, nyugtalankodik | sich ängstigen’

sápol A: 1513 ſapolodnak [sz.] (NytudÉrt. 40: 217); 1566 sálpolkodássát [sz.] (Heltai: Fab. 92) J: 1 1513 ’sápítozik, sopánkodik | sich beklagen’ (); 2 1566 ’csahol, ugat; szitkozódik | kläffen’ ()

sápít × A: 1647 sápítnak vala [?] (NySz.); 1804 sáppítkozásodat [sz.] (NSz.) J: 1 1647 ’sápítozik, sopánkodik | sich beklagen’ (); 2 1832 ’kiabál, kiált | schreien, rufen’ (NSz.)

sápítozik A: 1778 sápitozásaival [sz.] (NSz.); 1792 sápíttozni [sz.] (Baróti Szabó: KisdedSz. Sápíttani a.); 1832 Sápítozik [] (Kreszn.); nyj. sáppítoz (ÚMTsz.) J: ’panaszkodik, sopánkodik | sich beklagen’

sápog × A: 1800 ſápogni [sz.] (Márton J.: MNSz.–NMSz. Hápogni a.); 1828 sáppogásai [sz.] (NSz.) J: 1 1800 ’hápog 〈kacsa〉 | schnattern 〈Ente〉’ (); 2 1830/ ’sápítozik, sopánkodik | sich beklagen’ (NSz.)

Onomatopoetikus eredetű tőből származó szócsalád. |  ⌂  Eredetileg a siralmas jajveszékelés utánzására. A szóvégek különféle igeképzők.

A sápítozik származékszó. |  ⌂  A sápítozik a sápít gyakorító-visszaható képzős származéka.

A szócsaládhoz még |  ⌂  A sápog 1. jelentése a →hápog hatását mutatja. – A (R.) sápódik ’tépelődik; fáradozik; panaszkodik’  (1828: TudGyűjt. 10: 70) és a sápékodik ’panaszkodik’ tájszó (1837: NSz.) ugyanebből a tőből keletkezett gyakorító-visszaható képzővel.

TESz. sápolódik a., sápítozik a. is; EWUng.