rivakodik × A: 1574 meg riuakodánac (NySz.); 1805 rivakodik [▽] (NSz.) J: 1 [meg~ik] 1574 ’felkerekedik, útra kel | aufbrechen 〈intrans.〉’ (↑); 2 1805 ’sajnál; siránkozik | etw bedauern; jammern’ (↑); 3 1817 ’vkire ripakodik | anschreien, anbrüllen’ (NSz.)
ripakodik [3] A: 1818 ripakodom re-ája [▽] (NSz.); 1898 ráripakszik (NSz.) J: 1 [főleg rá~ik vkire, vmire] 1818 ’vkire rákiált, rárivall | anschreien, anbrüllen’ (↑); 2 1880 ’hangosan lármáz | laut lärmen’ (Nyr. 9: 92)
A szócsalád időrendben korábbi tagja, a rivakodik származékszó. | ⌂ A →rí ige riv- tőváltozatából gyakorító-visszaható képzővel. Az 1. jelentéshez vö. riaszkodik (→riaszt). Ha a ripakodik szó belseji p-je a v hangtani változataként a tőhöz tartozik, az ige tkp. a rivakodik-kal azonos. Ez a hang azonban mozzanatos képző is lehet; vö. →állapik, →telepedik stb.
☞ TESz. ripakodik a.; Benkő: FiktI. 140; EWUng.→ rí