rikolt A: 1548 rikkolt (NySz.); 1575 Rikolto [sz.] (NySz.); 1585 rikotani [sz.] (Cal. 288); 1821 ríkoltanák (NSz.) J: 1 1548 ’hevesen kiált, kiabál | heftig schreien’ (↑); 2 1804/ ’rikít 〈szín〉 | grell sein’ (NSz.) Sz: rikoltoz 1748 Rikoltoz (Kreszn.)
rikkant A: 1554 rikkantatom [sz.] (RMKT. 3: 317); 1580 e. Rikkontással [sz.] (EPhK. 9: 166); 1779 rikont (NSz.) J: ’hangosan (fel)kiált | heftig aufschreien’
rikongat A: 1773 rikogattak (Nyr. 109: 243); 1786 rikongat (NSz.); 1847 rikkongat (NSz.) J: ’rikoltozik | öfters schreien, herumschreien’
rikkancs A: 1775 Rikkancs (MNy. 58: 109); 1792 ritkonts (Baróti Szabó: KisdedSz.) J: 1 1775 ’kacsa | Ente’ (↑); 2 1783 ’pásztor; őr, csősz | Hirt; Wächter, Feldhüter’ (NSz.); 3 1807 ’kikiáltó | Ausrufer’ (NSz.); 4 1900 ’újságárus | Zeitungsverkäufer’ (Szily: NyÚSz.)
rikkan A: 1792 Meg-rikkant (Baróti Szabó: KisdedSz. Rikkantani a.); 1872 Rikkanik [□] (Nyr. 1: 332) J: 1 1792 ’rikkant | heftig aufschreien’ (↑); 2 1872 ’csetten | knallen’ (↑)
A szócsalád igei tagjai onomatopoetikus eredtűek. | ⌂ A szótő a →rikácsol, →rikít tövével azonos. Szorosan összefügg a →rí-val is. Lehetséges ráadásul, hogy a szócsaládba tartozó igék a →rí származékai; ebben az esetben a szó belseji k mozzanatos képző. A végződések különféle igeképzők.
A rikkancs származékszó. | ⌂ A rikkant-ból keletkezett -cs játszi kicsinyítő képzővel; vö. →lebbencs, puffancs (→puff²) stb. Ma leginkább a 4. jelentésében használatos.
A szócsaládhoz még | ≂ Valószínűleg ugyanebből a tőből -a folyamatos melléknévi igenévképzővel: 1211 Rica [szn.] (PRT. 10: 510).