reterát × A: 1603 Retiradatt (MNy. 90: 125); 1644 retirádát [?✐] (TörtTár 1880: 28); 1816 Rétiráda (Gyarmathi: Voc.); nyj. rëtërát (OrmSz.) J: 1 1603 ’védősánc, balusztrád, oszlopos korlát, mellvéd, könyöklő | Schutzwall, Balustrade’ (↑); 2 1644 ’visszavonulás, hátrálás | Rückzug’ (↑); 3 1865 ’illemhely, árnyékszék | Abtritt’ (↑)
Vándorszó. | ≡ Ném. (R.) retirade ’visszavonulás; árnyékszék’; fr. (R.) retirade ’elsáncolás’; ol. ritirata ’visszavonulás; takarodó; illemhely’; cseh reterát ’illemhely’; or. ретирад, (R.) ретира́да ’visszavonulás; elsáncolás; illemhely’. Az olasz nyelvi hatás által vált elterjedtté [< ol. ritirare ’visszavonul’; vö. →retirál]. ⇒⌂ A magyarba a franciából és a németből került.
☞ TESz.; EWUng.→ retirál