retúr A: 1776 retúrra (NSz.); 1904 rötúr (Radó: IdSz.) J: ‹fn› 1 1776 ’visszatérés | Rückfahrt’ (↑); 2 [főleg ~jegy] 1805/ ’térti, menettérti | Retour-, Rückfahr-’ (NSz.); 3 1958 ’menettérti jegy | Rückfahrkarte’ (NSz.) | ‹hsz› 1805 ’vissza | zurück’ (ItK. 15: 204)
Német (au.) jövevényszó. | ≡ Ném. (au.) retour ’vissza’, Retour ’visszatérés, visszautazás, visszaküldés; menettérti jegy’ [< fr. retour ’visszatérés, visszautazás, visszaküldés, ismétlődés’]. Vö. még ném. (au.) Retourkarte ’menettérti jegy’. ≋ Megfelelői: holl. retour; szbhv. retur; stb.: ’visszautazás; menettérti jegy stb.’, ’vissza’.
☞ TESz.; EWUng.→ turista