repcsény × A: 1590 Repczin (Szikszai Fabricius: LatMSzj. 15); 1604 Reptsin (Szenczi Molnár: Dict. Eríca a.); 1641 Repcsén (Kreszn.); 1664 repchen, Repczennek (Lippay: PosoniK. 2: 20, 115); 1673 reptzén (NySz.); 1676 repcziny (Nyr. 96: 228); 1791 Rebtsín (NSz.); 1793 Reptsény (NSz.); 1863 Rapcson; rapcsont [□] (Kriza [szerk.] Vadr. 514); nyj. rebcsënt (ÚMTsz.) J: 1 1590 ’borsmustár, mezei mustár | Ackersenf’ (↑); 2 1604 ’hangafű | Heidekraut’ (↑); 3 1664 ’répa | Rübe’ (Lippay: PosoniK. 2: 20); 4 1791 ’repce | Raps’ (↑); 5 1792 ’retek | Rettich’ (Baróti Szabó: KisdedSz.)

Szlovák  (K.) jövevényszó. |  ≡  Szlk.  (K.) repčeň ’fekete mustár; repce’ [< szlk.  (K.) repča ’repcsényretek; vadrepce’]. Vö. még ukr.  (Kárp.) репчин ’repcsényretek’. A szlovák alapszó eredetéhez vö. →repce.  ⚠  A →repce szó repcsény-ből való származtatása kevésbé valószínű, németből való származtatása még kevésbé meggyőző.

☞ Kniezsa: SzlJsz. 463; TESz.; Nyr. 103: 366; EWUng.→ repce