reflektor A: 1833 reflectorként (Honművész 1833. dec. 19.: 602); 1842 reflectorokkal (NSz.); 1887 reflektor (NSz.) J: 1 1833 ’fény- v. hangvisszaverő; fényszóró | Rückstrahler; Scheinwerfer’ (↑); 2 1865 ’tükrös távcső | Spiegelfernrohr’ (Babos: KözhSzt. reflectálni a.)
Nemzetközi szó. | ≡ Ném. Reflektor; ang. reflector; fr. réflecteur; stb.: ’(hang- v.) fényszóró, reflektor’. Az angolból terjedt el [< ang. reflect ’visszaver, -tükröz’ < lat. reflectere ’visszahajlít’; vö. →reflektál]. ⇒⌂ A magyarba főleg a németből került át.
☞ TESz.; EWUng.→ reflektál