reflektál A: 1643 reflectallyac [l-j] (MNy. 69: 233); 1807 reflektáló [sz.] (NSz.) J: 1 1643 ’〈elmét, gondolatot〉 odafordít, arra fordít; figyelemmel van vmire | (Gedanken) auf etw hinlenken; etw beachten’ (↑); 2 1807 ’tépelődik, töpreng | grübeln, nachdenken’ (↑); 3 1848 ’visszaver | zurückstrahlen’ (NSz.); 4 1858 ’reflexiót, észrevételt fűz vmihez | Bemerkung an etw knüpfen’ (NSz.); 5 1867 ’igényel vmit; számít vmire | beanspruchen; auf etw rechnen’ (NSz.)
reflexió A: 1704 reflexiója (Pusztai) J: 1 1704 ’észrevétel, megjegyzés | An-, Bemerkung’ (↑); 2 1769 ’elfordulás, elfordítás; visszafordítás | Abwendung; Zurückwenden’ (NSz.); 3 1827 ’tépelődés, töprengés | Grübelei’ (NSz.); 4 1865 ’visszaverődés | Rückstrahlung’ (Babos: KözhSzt. reflectálni a.)
Latin jövevényszó. | ≡ Lat. reflectere ’visszahajlít, visszafordít’, (animum) reflectere ’elmélkedik’ [vö. lat. flectere ’hajlik, görbül’] | lat. reflexio ’visszahajlítás’, (h.) ’észrevétel; megfontolás’. ≋ Megfelelői: ném. reflektieren, Reflexion; fr. réfléchir, réflexion; stb.: ’reflektál’, ’visszaverődés, reflexió’. ⌂ A reflektál szó ál szóvégéhez vö. →ágál stb.