reakció A: 1795/ reactioja (MNy. 84: 251); 1837/ reactió (NSz.); 1848 reaktiót, reakció (NSz.) J: 1 1795/ ’kémiai kölcsönhatás; (oda-vissza) váltakozó hatás | chem Wechselwirkung; Rück-, Gegenwirkung’ (); 2 1837 ’〈a politikában:〉 haladó erők visszaszorítására való törekvés | Widerstand gegen fortschrittliche Bestrebungen, Reaktion 〈Polit〉’ (Nyr. 99: 365) Sz: reakciós 1884 reakciós (BpHírlap 1884. jan. 3.: 2); 1900 reakciósok (NSz.)

reagál A: 1843 reagál (PestiH. 1843. szept. 17.: 630); 1875 reagáltak (NSz.) J: ’(hatásra) visszahat | reagieren’

Latin jövevényszó. |  ≡  Lat.  (k.) reactio ’reagálás’, (h.) ’ellenhatás’ | lat. reagere ’visszaűz’, (k.) ’ellensúlyoz’ [vö. lat. agere ’mozgat, indít, hajt; tesz, cselekszik’ (→ágál)].  ≋  Megfelelői: ném. Reaktion, reagieren; fr. réaction, réagir; stb.: ’reakció’, ’reagál’.  ⌂  A főnév politikai jelentése a franciából terjedt el.

TESz.; EWUng. ágál, reaktivál