rag¹ A: 1546 rag (OklSz.); 1802 ragg (MNy. 90: 124) J: 1 1546 ’szarufa | Dachsparren’ (↑); 2 1826 ’a padlásnak az a része, ahol a tető a falakat éri; eresz | kantennaher Raum zwischen Dach und Dachboden; Dachtraufe’ (NSz.); 3 1897 ’oldalvájás a kővel ki nem rakott kút fenekén | Seitenaushöhlung am Brunnenboden’ (MTsz.)

Szláv jövevényszó. |  ≡  Szbhv. rog ’szaru, kürt’, (N.) ’szarufa’; szlk. roh ’szaru, kürt; szaruanyag; sarok, szeglet’, (N.) ’szarufa’; or. рог ’szaru, kürt; földnyelv’; stb. [szláv eredetű; vö. még óporosz ragis; lett rags; stb.: ’szaru, kürt; partfok stb.’].  ⌂  A ’szaru, kürt’ és ’szarufa’ jelentések viszonyához vö. →szarufa. – A 2. jelentés feltehetőleg metonímia az 1. jelentés alapján; a 3. jelentés valószínűleg metafora a 2. jelentés alapján; a 2. és 3. jelentés azonban a szláv ’sarok, szeglet’ jelentésre is visszamehet.  ⊚  Ma főleg délnyugat-dunántúli, korábban szélesebb körben elterjedt nyelvjárási szó.

☞ Kniezsa: SzlJsz. 454; TESz.; EWUng.

rag² A: 1808/ ragok (NSz.) J: 1 1808/ ? ’mondatbeli viszonytásra szolgáló szóvégi toldalék | Kasus-, Personalendung’ # (↑), 1833 ’ua.’ (Fogarasi: Műsz. XIV.); 2 1827 ’jelentésmódosító szóvégi toldalék, képző | Ableitungssuffix’ (Kreszn. I) Sz: ragtalan 1839 ragtalan (NSz.) | ragoz 1839 ragozatlan [sz.] (NSz.) | ragozás 1837 ragozás (Figyelmező 1837. ápr. 18.: 123); 1844 ragozást (NSz.) | ragos 1887 ragos (NSz.)

Elvonással keletkezett tudatos szóalkotás. |  ⌂  A →ragad szócsalád igéiből keletkezett. Korábbi elnevezések, ugyanabba a szócsaládba tartozó szavakból: raggaték  (1645: Szily: NyÚSz.); ragasztékszó  (1783: Gáldi: Szótir. 364); ragaszték  (1789: NSz.): ’toldalék’. Egyéb korábbi megnevezések: végezet tkp. ’végződés’  (1787: NSz.), toldalék tkp. ’toldás, pótlás’  (1794: NSz.). A rag ’esetrag’ és a képző ’képző’ következetes megkülönböztetése (→képez) csupán a 19. sz. közepétől figyelhető meg.  ⌘  Nyelvújítási származékszó.

☞ Szily: NyÚSz.; Gáldi: Szótir. 364; TESz.; EWUng.→ ragad