racka × A: 1799 racsco [es. nem m.] (MNy. 39: 238); 1832 raczkát (MNy. 40: 246) J: ‹fn› 1799 ? ’egy fajta juh | Art Schaf’ (), 1832 ’ua.’ () | ‹mn› 1857 ’korcs; keverék | entartet; hybrid’ (MNyszet. 2: 415)

Ismeretlen eredetű. |  ≂  Tisztázatlan idetartozású: raci ’felemás, korcs; hibrid’  (1831: TudGyűjt. 7: 23); racó ’‹parasztok gúnyneve›’  (1888: Nyr. 17: 477); raca ’törvénytelen gyermek’  (1901: ÚMTsz.); stb.  ⌂  A →rác szóval való etimológiai kapcsolata tisztázatlan.  ⌂⇒  A magyarból: szlk.  (N.) racky [többes szám]; rom. rațcă: ’juhfajta’.

TESz.; EWUng.