rücsköl × A: 1784 rötsköl (Baróti Szabó: KisdedSz.); 1791 rütskölések [sz.] (NSz.); nyj. rücskelni [sz.] (ÚMTsz.) J: 1 1784 ’összezúz, összeroncsol | zerquetschen, zerstören’ (↑); 2 1838–1845 ’összegyűr | zerdrücken, verstümmeln’ (MNyTK. 107: 33)

rücskös A: 1792 Rütskös (Baróti Szabó: KisdedSz.); 1870 röcskös (CzF.); nyj. recsekes, ricskës, rütykös (MTsz.) J: 1 1792 ’piszkos | schmutzig’ (↑); 2 1838–1845 ’gyűrött | runzelig’ (MNyTK. 107: 33); 3 1842 ’ragyás, himlőhelyes | blatternarbig’ # (NSz.); 4 1877 ’durva, érdes | grob, rauh’ # (Nyr. 6: 323); 5 1886 ’szeplős | sommersprossig’ (Nyr. 15: 380)

rücsök [4] A: 1792 Rütsök (Baróti Szabó: KisdedSz.); 1832 rücsk (Kreszn.); 1870 röcsk, röcsök (CzF.) J: 1 1792 ’piszok, szenny | Schmutz, Schlamm’ (↑); 2 1855 ’gyűrődés, ránc | Falte’ (NSz.); 3 1897 ’pattanás, bibircsók | Pustel, Warze’ (MTsz.)

Valószínűleg a szócsalád alapja, a rücsök származékszó, az alapszó azonban bizonytalan. |  ⌂  Az alapszó a →rügy lehet. A gy >cs hangváltozáshoz vö. →acsarkodik, →vicsorodik stb. A végződés -k kicsinyítő képző; vö. →farok, →törzsök stb. A feltételezhető alapszóval való összefüggés mellett szól az a körülmény, hogy a szó a felszín egyenetlenségére utal.

A rücsköl és rücskös származékszó. |  ⌂  Mindkét szó a rücsök-ből keletkezhetett -l igeképzővel, ill. -s melléknévképzővel. – Hangrendi átcsapással keletkezett a rücsköl-ből: rocskol ’szétnyom’  (1863: Kriza [szerk.] Vadr. 515).

A szócsaládhoz még |  ⚠  A →rög szóból származékszóként való magyarázata kevésbé valószínű.

☞ TESz. rücskös a.; EWUng.→ rügy