rúg A: 1213/ ? Rugas [sz.] [szn.] (VárReg. 156.); 1406 Rugo [sz.] [szn.] (OklSz.); 1456 k. rugÿunk [g-j] (SermDom. 2: 328) J: 1 1213/ ? ’〈ember, állat〉 lábának hirtelen mozdulatával lök, taszít vmit, lábával kapálódzás- v. rángásszerű mozdulatot tesz | mit dem Fuß stoßen, ausschlagen’ # (), 1519 ’ua.’ (CornK. 270); 2 1456 k. ’tiltakozik, kapálódzik vmi ellen; szembeszegül vkivel | sich sträuben; sich widersetzen’ (); 3 1519 k. ’〈ember, állat egy másik élőlényt〉 lábának hirtelen mozdulatával bántalmaz, lábával fájdalmat, sérülést okoz | mit den Füßen treten, jmdm einen Fußtritt geben; grob anfahren’ # (DebrK. 567); 4 1647 ? ’〈gépi szerkezet, harci eszköz〉 hirtelen erősen elmozdulva meglöki kezelőjét | zurückstoßen 〈zB. Gewehr〉’ (NySz.), 1836 ’ua.’ (NSz.); 5 [főleg fel~] 1691 ’〈megállapodást〉 megszeg; vmely állapotnak erőszakosan véget vet | umstoßen 〈einen Vertrag〉; einen Zustand jäh ändern’ # (MonÍrók. 8: 56); 6 [eleibe ~] 1787 ’vkit megelőz | jmdm zuvorkommen’ (NSz.); 7 1794 ’vmi felé halad, vmire irányul | sich richten’ (NSz.); 8 [vmennyire, vmire ~] 1844 ’egy bizonyos mennyiséget elér, kitesz | sich auf etw belaufen’ # (NSz.); 9 [be~] 1847 ’lerészegedik, részegre issza magát | saufen, sich betrinken’ (NSz.); 10 [főleg ki~ vkire] 1857/ ’haragszik, ferde szemmel néz vkire | jmdn auf dem Zug haben’ (NSz.); 11 1870 ’rugózik, ruganyosnak mutatkozik | federn’ (CzF.); 12 1877 ’táncot jár, táncol | tanzen’ (NSz.) Sz: rúgás 1213/ ? [szn.] (); 1556rúgásba (NádLev. 16) | rugó 1406 [szn.] (); 1762 rugó ’szerkezet működését biztosító, rugalmas fémlemezekből v. drótból való, spriál alakú alkatrész | (Spring)feder’ (NSz.); 1790 ’vminek, vkinek az ösztönzője | Triebfeder 〈abstr.〉’ (NSz.) | rúgaszik 1456 k. ra rugaʒik ’ráront vkire | jmdn anfallen’ (SermDom. 1: 335) | rugdos 1512 k. rugdoſnia [sz.] (WeszprK. 65) | rugaszkodik 1519 rugazkodeek (CornK. 414) | rugdal 1768 meg-rugdal (MNy. 46: 275) | rugós 1793 rúgósnak ’rugalmas, ruganyosságot biztosító alkatrésszel ellátott | mit einer (Spring)feder versehen’ (NSz.) | ruganyos 1809 ruganosabb (Szily: NyÚSz.) | rugalmas 1829 Rugalmas (Szily: NyÚSz.) | rúgós 1847 Rugós ’rúgásra hajlamos 〈állat〉 | ausschlagend 〈Pferd〉’ (NSz.)

Bizonytalan eredetű, esetleg örökség az ugor korból. |  ≡  Vö. osztj.  (V.) rö̆ŋkä-, (O.) ruŋk- ’gázol’ [ugor *rȣ̈ŋkɜ- ’vkit megrúg’].  ⌂  A magyarban az ugor alak első szótagbeli palatális magánhangzója a veláris *ŋk hatására u-vá alakult; vö. →fog², →ragad stb. A szó belseji *ŋk > m. g változáshoz vö. →dug, →mag stb. Az ige elvont jelentése az ’ellenállás, szembeszegülés’ (vö. 2. jelentés) jelentésárnyalat alapján már igen korán kialakulhatott. A 12. jelentés keletkezését a szókapcsolatok is elősegíthették; vö. rúgja a port ’(féktelenül) táncol’  (1770: NSz.). A berúg (vö. 9. jelentés) összetétel jelentéstani alapja nem világos; hasonló jelentésben más →be¹ igekötős igék is használatosak →becsiccsent, becsíp (→csíp) stb.

Szily: NyÚSz.; Nyr. 40: 355; TESz. berúg a. is; MSzFE.; EWUng.UN UEW. № 1840