rókázik A: 1808 Rókázni [sz.] (Sándor I.: Toldalék); 1892 rªókâzik [▽] (Nyr. 21: 504) J: ’〈többnyire részeg ember〉 hány, okád | sich erbrechen 〈haupts. Betrunkener〉’
Származékszó. | ⌂ A →róka szóból -z igeképzővel. A megnevezés alapja a róka kellemetlen szaga és a részeg ember hányásának szaga közti hasonlóság lehet. Korábbi megnevezések: rókát szaggat (1548/: Tinódi: Cronica 2: k3); rókát nyúz ’hány’ (1582: MNy. 8: 325). Hasonló szemlélethez vö. ném. Fuchs schießen, schinden, rupfen ’hány’; ang. (R.) to catch, hunt the fox ’leissza magát, lerészegedik, berúg’, tkp. ’rókát fog, űz’; fr. renarder ’hány’ (vö. fr. renard ’róka’).
☞ MNy. 5: 83, 8: 325; TESz.; EWUng.→ róka