réz A: 1211 ? Reze [sz.] [szn.] (PRT. 10: 503); 1395 k. ? reʒ (BesztSzj. 725.); 1405 k. reʒ (SchlSzj. 1289.); 1416 u./¹ rèz (BécsiK. 277); 1490 Reez (OklSz.) J: 1 1211 ? ’vörös színű, az elektromosságot jól vezető fém | Kupfer’ # (), 1405 k. ’ua.’ (); 2 1405 k. ’nyaklánc | Halskette als Schmuck’ (SchlSzj. 1195.); 3 1629 ’váladék; ürülék | Auswurf; Exkrement’ (NySz.); 4 1801/ ’rézmetszet | Kupferstich’ (NSz.); 5 1805 ’rézpénz | Kupfergeld’ (I.OK. 30: 255); 6 1854 ’rézfúvó | Blechblasinstrument’ (NSz.); 7 1885 ’〈különféle rézből készült tárgyak, eszközök megnevezésére〉 | 〈zur Benennung versch. Gegenstände aus Kupfer〉’ (Nyr. 14: 431) Sz: rezes 1395 k. ? reʒes (BesztSzj. 627.); 1533 reoͤzes (Murm. 2618.) | rezel 1613 rezelt ’szarik | scheißen’ (NySz. Lompos a.) – de [be~ ik-vel] 1873 Berezel (Ballagi M.: MNyTSz.)

Bizonytalan eredetű, esetleg jövevényszó egy kaukázusi nyelvből. |  ≡  Vö. avar rez ’sárgaréz’. A forrásához vö. esetleg kperzsa rōd ’érc, sárgaréz öntvény’; újperzsa rōi,  ’ua.’; beludzs. rōd ’réz’; stb. A származtatás gyengéje, hogy a magyar nyelv kaukázusi kapcsolatai egyelőre nincsenek alaposan megvizsgálva (vö. →gulya). Azonban nem zárható ki az a lehetőség sem, hogy mind a magyar, mind az avar szó egy iráni nyelvből származik; a hangmegfelelések problémaköréhez vö. →bűz.  ⌂  Az eredeti 1. jelentést később a rézből és sárgarézből készült eszközökre is átvitték. A 3. jelentés, továbbá a (be)rezel származékszó jelentése metaforikus névátvitellel keletkezett eufémizmus. A 4. és 5. jelentés német hatásra is kifejlődhetett; vö. ném. Kupfer ’fémfajta; rézmetszet, rézpénz’.

Munkácsi: ÁKE. 527; Bárczi: Szók. 59; TESz. berezel a. is; EWUng.