rébusz A: 1844 rebus (NSz.); 1853/ rébuszt (NSz.) J: 1 1844 ’(kép)rejtvény, talány, fejtörő | (Bilder)rätsel’ (↑); 2 1853/ ? ’rejtélyes, talányos kifejezés | rätselhafter Ausdruck’ (NSz.), 1885 ’ua.’ (NSz.)
Nemzetközi szó. | ≡ Ném. Rebus; ang. rebus; fr. rébus; stb.: ’rejtvény, talány, rébusz’. A franciából terjedt el [< lat. res, rebus [többes szám, ablatívusz] ’dolog, tárgy’]. A szó a pikárd diáknyelvben keletkezett, a különböző dolgok, tárgyak körülírására, képrejtvényekre alkalmazták. ⇒⌂ A magyarba elsősorban a németből került át.
☞ TESz.; EWUng.→ realitás