rádli A: 1833 Rádli (NSz.) J: 1 1833 ’recézés 〈cipő, csizma rámáján〉 | Riffel 〈auf dem Rahmen der Schuhe od. Stiefel〉’ (); 2 1872 ’csipkézővas 〈cipőiparban〉 | Zackeneisen 〈in der Schuhindustrie〉’ (Nyr. 1: 282); 3 1944 ’derelyevágó | Rädchen zum Ausschneiden von Teigstücken’ (Mártonffy: NémJsz. 39); 4 1961 ’fogas másolóhenger 〈ruhaipar〉 | Rädchen als gezahnte Kopierrolle’ (ÉrtSz.)

Német  (baj.-osztr.) jövevényszó. |  ≡  Ném.  (baj.-osztr.) radl ’(kis) kerék; kerék alakú eszköz’, (h. baj.-osztr.) rāʼl ’kis kerék, kerekecske’, – ném. Rädel ’kis kerék a szabásminta kinyomtatásához és a tészta(darab) kivágásához’ [< ném. Rad ’forgó v. guruló test, tárgy’].  ≋  Megfelelői: szbhv. radla; le. radelko: ’kerék ‹mint eszköz›’.  ⌂  A li szóvéghez vö. →cetli, →hecsedli stb. Az 1. jelentés metonímia a 2. jelentés alapján.  ⊚  Különféle iparosok műszavaként él.

Vámosi: Csizm. 131; TESz.; EWUng. rulett