probléma A: 1603/ probléma (Pázmány: ÖM. 1: 80); 1609/ problema (Pázmány: ÖM. 2: 715) J: ’kitűzött, megoldandó feladat; nehézséget okozó körülmény | gestellte, zu lösende Aufgabe; Schwierigkeit verursachender Umstand’ #
problematikus A: 1830 problematikus (TudGyűjt. 14/3: 79); 1835 Problematicus [es. nem m.] (Kunoss: Gyal.) J: ’kérdéses, kétséges | problematisch’
problematika A: 1842 problematikai [sz.] (Társalkodó 1842. ápr. 16.: 124) J: ’problémák összessége, problémakör | Problematik’
A szócsalád legkorábbi tagja, a probléma latin jövevényszó. | ≡ Lat. problema ’kitűzött, megoldandó feladat’ [< gör. πρόβλημα ’ua.’, tkp. ’ami előre van helyezve’ < gör. προβάλλω ’odavet, előrevet, elébe helyez’]. ≋ Megfelelői: ném. Problem ’probléma, gond’; ol. problema ’ua.’; stb.
A problematikus és a problematika nemzetközi szók. | ≡ Ném. problematisch ’nehézséget okozó, problémás’; fr. problématique ’ua.’; ol. problematico ’ua.’; stb.; – vö. még lat. problematicus, problematica [nőnemű] ’kérdéses, problémás’ [< gör. προβληματικός ’problémával kapcsolatos’] | ném. Problematik ’kérdéskör, problémakör, problematika’; fr. problématique ’ua.’; ol. problematica ’ua.’; stb.; – vö. még lat. problematica [többes szám] ’kérdéses, problematikus esetek’ [< gör. προβληματικά [többes szám] ’ua., problematika’]. ⇒⌂ A magyarba főleg német közvetítéssel kerültek át, latinos végződéssel. ∼ Az idetartozó (R.) problematika ’nehézséget okozó, problémás’ (1817: NSz.) melléknév a latin melléknév nőnemű alakjának felel meg.