principális A: 1585 principalissa (MNy. 63: 96); 1724 Principálisától (Nyr. 46: 152); 1848/ principál (NSz.); nyj. principálos (ÚMTsz.) J: ’felettes, elöljáró | Vorgesetzter’

 Latin jövevényszó. |  ≡  Lat. principalis ’első; elöljáró, felettes’ [< lat. princeps ’első; az első’, tkp. ’aki a legmagasabb rangot, az első helyet elfoglalja’, a lat. primus ’első’ + capere ’megragad, megfog, elfoglal’ alapján].  ≋  Megfelelői: ném. Prinzipal ’felettes, elöljáró’; ang. principal ’ua.’; stb.  ⌂  A szóvégi s-hez vö. →fatális, →fiskális stb. A principál változat német hatást mutat.

TESz.; EWUng. kapacitás, príma