primitív A: 1835 Primitivus (Kunoss: Gyal.); 1862/ primitív (NSz.) J: 1 1835 ’ősi, eredeti; kezdetleges, egyszerű | urtümlich; einfach’ # (); 2 1980 ’az átlagosnál faragatlanabb, kevéssé művelt | ungehobelt’ (MSzó 1980. márc. 1.: 6)

Nemzetközi szó. |  ≡  Ném. primitiv ’egyszerű, kezdetleges’; ang. primitive ’ua.’; fr. primitif; stb. Vö. még lat. primitivus ’első a maga nemében’ [< lat. primus ’első’].  ⇒⌂  A magyarba latin és német közvetítéssel került át.

TESz.; EWUng. príma