prém A: 1450 ? Peremes [sz.] [szn.] (Kázmér: CsnSz.); 1630 ? perémezett [sz.] (NySz.); 1635 torokprémmel [?✐] (OklSz.); 1798 perémjök (NSz.) J: 1 1450 ? ’szőrme | Pelz, Fell’ # (↑), 1635 ’ua.’ (↑); 2 1787 ’szempilla | Wimper’ (Magyary-Kossa: OrvEml. 2: 319) Sz: prémes 1450 ? [szn.] (↑); 1660–1661/ prémes (Zrínyi: ÖM. 2: 198) | prémez 1630 ? [sz.] (↑); 1635 megprémezik (OklSz. torok-prém a.)
Német (feln.) jövevényszó. | ≡ Ném. (R.) prem ’szegély, szél, perem; prémszegély, prémdíszítés’, (h. kor. úfn.)) prem ’prém(szegély)’, (baj.-osztr.) präm ’ua.; szempilla’ [eredetéhez vö. →perem]. ⌂ Főleg bajor-osztrák követítéssel kerülhetett a magyarba, itt pedig a →perem és a →prém között szóhasadás ment végbe. ⌂⇒ A rom. (N.) prim ’szőrmeszegélyezés’ a magyarból való.
☞ Grétsy: Szóhas. 167; TESz.; EWUng.→ perem