plombíroz ∆ A: 1793 plumbirozta (NSz.); 1853 plombiroz (NSz.) J: ’ólomzárral ellát | Bleiverschluß versehen’

plomba A: 1870 fog plombe, (plomb) (MPolgár 1870. nov. 22.: 732); 1884 Plombe , (plomb) (MagyLex. 14: 17); 1913 blomba , plomba (Horváth: HSz.) J: 1 1870 ’fogtömés | Zahnfüllung’ (↑); 2 1884 ’ólomzár | Bleiverschluß’ (↑)

plombál A: 1876 plombálás [sz.] (FővL. 1876. szept. 24.: 1031); 1891 plombálni [sz.] (Füredi: IdSz.); 1913 blombál (Horváth: HSz.) J: 1 1876 ’lyukas fogat töm | einen hohlen Zahn füllen’ (↑); 2 1891 ’ólomzárral ellát | mit Bleiverschluß versehen’ (↑)

A szócsalád alapja, a plombíroz német jövevényszó. |  ≡  Ném. plombieren ’ólomzárral ellát; lyukas fogat töm’ [< fr. plomber ’ólommal lezár’].  ≋  Megfelelői: cseh plombovati; le. plombować; stb.: ’plombával ellát, plombál’.

A plombál képzőcserével keletkezett. |  ⌂  A plombíroz-ból jött létre; vö. →blamíroz, →flangíroz stb.

A plomba elvonással jöhetett létre. |  ⌂  A plombál szóból alakulhatott ki, de a ném. Plombe ’ólomzár; fogtömés’ átvétele sem teljesen kizárt; ebben az esetben a szóvégi a-hoz vö. →cérna, →ciha stb. A plomb változat a francia kiejtést tükrözi.

A szócsaládhoz még |  ∼  Ugyanerre az etimonra megy vissza: (R.) plomboz ’ólomzárral ellát’  (1884: MagyLex. Plombe a.).

☞ TESz. plomba a.; EWUng.