platán A: 1575/ Plantanus fáia (Assz. G1b); 1585 Platanus fa (Cal. 812); 1604 Platanosfa (Szenczi Molnár: Dict. Platanétum a.); 1669 Platán-fa (NySz.); 1673 Plántán-fa (NySz. platán-fa a.); 1880 platanuszt (NSz.); 1884–1887 platána [□] (NSz.) J: ’tenyeresen tagolt levelű, hámló kérgű, lecsüngő virágzatú, terebélyes lombhullató fa | Platane (Platanus)’
Latin jövevényszó, német közvetítéssel is. | ≡ Lat. platanus ’platán’; – vö. még ném. Platane, (R.) platan ’ua.’. A latinba a gör. πλάτανος ’ua.’ kifejezésből került (a szó kapcsolata a gör. πλατύς ’széles’ szóval téves). ≋ Megfelelői: ang. platan; fr. platane; stb.: ’platán’. ⌂ A szóvégi us-os, ill. us nélküli változatokhoz vö. →trónus : →trón. A korábbi változatok szóvégi s-sel való kiejtéséhez vö. →ámbitus stb. A szóvégi a-s változat a német alapján végbement hanghelyettesítés eredménye lehet. Az n-es változatok a plánta (→palánta) hatására utalhatnak.
☞ TESz.; EWUng.