pisszent A: 1649 piszentnek (NySz.); 1791 piszszentett (NSz.) J: 1 1649 ’selypegve beszél | lispelnd sprechen’ (↑); 2 1791 ’(meg)mukkan | mucksen’ (↑)
pisszeg A: 1693 pisszegnél (MNy. 64: 469); 1777 peszeget (MNy. 46: 274); 1794 pisszegett (NSz.); 1870 piszėg (CzF.); nyj. piszög (MTsz.) J: 1 1693 ? ’〈figyelmeztetésül v. nemtetszés kifejezéseként〉 sziszegő hangot hallat | zischeln 〈zur Mahnung od. zum Ausdruck des Mißfallens〉’ # (↑), 1792 ’ua.’ (Baróti Szabó: KisdedSz. Szimmogni a.); 2 1693 ? ’szipog, sírdogál | wimmern, weinen’ (↑), 1792 ’ua.’ (Baróti Szabó: KisdedSz.); 3 1802 ’serceg | knistern’ (NSz.); 4 1826 ’〈gúnár〉 sziszeg | zischen 〈Gänserich〉’ (NSz.)
pisszen A: 1713 peßßenni [sz.] (Kis-Viczay: Sel. 336); 1717 e./ pisszenni [sz.] (NySz.) J: ’(meg)mukkan | mucksen’ #
pisszeget A: 1772 peſzſzgetéſsel [sz.] (MNy. 46: 274); 1785 piszszegette (NSz.); 1792 püſzögetni [sz.] (Baróti Szabó: KisdedSz.) J: 1 1772 ’pisszeg | zischeln’ (↑); 2 1785 ’(lovat, esetleg más állatot) sziszegő hanggal hívogat | (ein Tier, haupts. ein Pferd) mit einem zischenden Laut locken’ (↑)
pissz A: 1793 píszi [sz.] (NSz.); 1794 pisz (NSz.); 1794 Piszsz (NSz.); 1961 psz, pssz (ÉrtSz.) J: ‹isz› 1 1793 ’〈kutyahívogató, -noszogató szóként〉 | 〈Beschwichtigung od. Lockruf für Hunde〉’ (↑); 2 1794 ’〈macskariasztó szó〉 | 〈Scheuchruf für Katzen〉’ (↑); 3 1835 ’csitt!, pszt! | pst’ | ‹fn› 1 1842 ’pisszegés | Zisch’ (NSz.); 2 1852 ’mukkanás | Muck’ (NSz.) Sz: piszi 1793 ’kutyus | Hündchen’ (↑)
A szócsalád alapjai, az igék onomatopoetikus eredetűek. | ⌂ A szótő a →pöszöget szócsaládjának tövével és a →pszt tövével függ össze. A végződések különféle igeképzők. A pisszeget 2. jelentése a →pizseget hatását tükrözheti.
A pissz elvonás eredménye. | ⌂ A szócsalád igéiből keletkezhetett, azonban az igék és az indulatszavak párhuzamos keletkezésének lehetőségével is számolni lehet.
A szócsaládhoz még | ⌂ A piszi származékszó, amely állatnévként is ismert, főleg a hiszi a piszi ’senki sem hiszi el’, tkp. ’(csak) egy kiskutya hiszi el’ (1793: ↑) beszédfordulatban fordul elő.
☞ TESz. pisszeg a., piszi a. is; EWUng.→ pöszöget, pszt, pusmog