petúnia A: 1839 petuniá-ról (Honművész 1839. szept. 12.: 580); 1883 Petunia (MagyLex. 13: 567); 1897 betunia (NSz.); 1897 petúniás [sz.] (NSz.); nyj. bëtónia (ÚMTsz.) J: ’széles tölcséres virágú, enyhe illatú csucsorféle növény; tölcsérke | Petunia (Petunia)’ #

Latin  (tud.) jövevényszó, esetleg német közvetítéssel is. |  ≡  Lat.  (tud.) Petunia ’petúnia’; – vö. még ném. Petunie ’tölcsérke, petúnia’. A latinban tudatos szóalkotás a fr. pétun ’kapadohány, dohány’ szóból. A megnevezés a két növény feltételezhető fajbeli hasonlóságán alapulhat.  ≋  Megfelelői: ang. petunia; fr. pétunia; stb.: ’petúnia’.

TESz.; EWUng.