pesztra × A: 1799 peſzra (Márton J.: MNSz.–NMSz. Kindermädchen a.); 1832 pesztrát (NSz.); 1879 pėszra (Nyr. 8: 331) J: 1 1799 ’szárazdajka, pesztonka | Kindermädchen, -fräulein’ (↑); 2 1835 ’még nem serdülő, fejletlen lány | noch nicht herangewachsenes Mädchen’ (Kassai: Gyökerésző 4: 107); 3 1860 ’fiatal leánycseléd | junges Dienstmädchen’ (NSz.) Sz: pesztrál 1881 pesztrálja (MNv. 1881. jan. 23.: 62); 1909 Peszrálni [sz.] (MNy. 5: 469)

Valószínűleg egy déli szláv nyelvből származó, esetleg szlovén jövevényszó. |  ≡  Szln.  (N.) pẹ̑strnja; – szbhv. pestrnica, pestrnača: ’dada’ [< szláv *pest- ’gondoz, ellát, nevel’].  ⇒⌂  A pesztra hangalakja noha legkönnyebben a szlovénből vezethető le, a szó meglehetősen széles elterjedését figyelembe véve (főleg az Alföld nyelvjárásaiban) átadó nyelvként a szerbhorvát is szóba jön.  ⌂  A pesztra alak a szlovén szóval ellentétben egy egyszerűbb mássalhangzótorlódást, míg a peszra változat a mássalhangzótorlódás feloldásának további lépését szemlélteti. A peszre változat hangrendi kiegyenlítődéssel keletkezett. A 2., 3. jelentés keletkezéséhez vö. →pesztonka, amely végső soron ugyanarra az etimonra megy vissza.

☞ TESz.; EWUng.→ persztonka