perem A: 1229/ Peremus [sz.] [szn.] (VárReg. 360.); 1372 u./ peremet (JókK.); 1416 u./¹ pèrèmit (BécsiK. 306); 1518 k. prémelt [✐] [sz.] (MNy. 56: 264); 1579 premezet [sz.] (Radvánszky: Csal. 2: 31); 1585 Perém (Cal. 604); 1590 Poͤrem (Szikszai Fabricius: LatMSzj. 227); 1635 primmel (Radvánszky: Csal. 2: 266); 1702 brémet (NéprÉrt. 22: 35) J: 1 1229/ ? ’(ruha)szegély; rojt | Verbrämung, Besatz am Kleid; Franse’ (↑), 1372 u./ ’ua.’ (↑); 2 1533 ’kötés | Binde’ (Murm. 2032.); 3 1595 ’ránc, redő | Falte’ (Ver. 53.); 4 1669 ’vminek a határa, vége | Rand, Grenze’ (NySz.); 5 1750 ’tárgy külső széle, karimája; földrajzi alakulat, térség széle | Rand, Kante; Ufersaum, Waldsaum’ # (Wagner: Phras. Ora a.) Sz: peremes 1229/ [szn.] (↑); 1585 Perémoͤs ‹mn› ’szegélyezett | verbrämt’ (Cal. 576); 1787 ‹fn› ’süteményfajta | Art Gebäck’ (NSz.)

Német  (feln.) jövevényszó. |  ≡  Ném.  (kfn.) brëm ’perem, szegély, szegélyezés; keret, foglalat’, (kfn. bajor) prem ’ua.’, (R.) breme ’ua.; egy rét v. föld erdős pereme’, – ném. Bräme ’ua.’ [ismeretlen, esetleg germán eredetű; vö. ang. brim; holl. braam: ’perem, szegély’].  ≋  Megfelelői: szln. pram; cseh prým; stb.: ’szegélyezés, szegélydísz, stb.’.  ⌂  Az eredeti hangalak perém lehetett, ez a szó eleji mássalhangzótorlódás feloldásának következtében jöhetett létre. A perem alak elvonatkoztatással jött létre a peremet, peremes stb. típusú alakokból. A szó eleji p-hez vö. →pánt, →pintér stb. A 2–5. jelentés metafora az 1. jelentés alapján.  ⌂⇒  A magyarból: szbhv.  (Kaj) perem; rom.  (N.) prim: ’szegély’.

☞ Grétsy: Szóhas. 167; TESz.; EWUng.→ prém