pehely [4] A: 1346 ? Pehul [szn.] (MNy. 63: 369); 1349 ? Peuhul [szn.] (MNy. 63: 369); 1460 k. peleeh (JászGl. 22.); 1550 k. peleh (KolGl.); 1577 k. peͦlÿheͦt (OrvK. 41); 1600 k. pelyhes [sz.] (Radvánszky: Szak. 82); 1636 pelyh (NySz.); 1647 pöly (NySz.); 1748 pelyhék [pelyhe □] (NySz.); 1755 pölhödzik [sz.] (MNy. 6: 327); 1762 pilyhekkel (Mátyus I.: Diaet. 1: 82); 1769 pehely fuͤrtoͤk (NSz.); 1789 pejh (NSz.); 1792 pili [□] (Baróti Szabó: KisdedSz.); 1801 péjhek (NSz.); 1803 pehej (Márton J.: MNSz.–NMSz. Flaumfeder a.); 1805 pëhëly (NSz.); 1820 pőhöj (NSz.); 1851 pölre (NSz.); 1863 aranypülüs [sz.] (Kriza [szerk.] Vadr. 334) J: 1 1346 ? ’finom, puha szőrzet; bolyhosság | Flaumhaare; Flaum’ # (↑), 1460 k. ’ua.’ (↑); 2 1550 k. ’pernye | Flugasche’ (↑); 3 1577 k. ? ’finom, apró, puha toll | Flaumfeder’ # (↑), 1600 k. ’ua.’ (↑); 4 [főleg hó~] 1655 ’hópihe | Schneeflocke’ # (NySz.); 5 1897 ’pelyva; növény héja | Spreu; Spelze’ (MTsz.) Sz: pelyhe(d)zik 1590 poͤlyhoͤzni [sz.] (Szikszai Fabricius: LatMSzj. 87) | pelyhes 1600 k. (↑)
pih² × A: 1513 pyh (OklSz.); 1835 pije (Kassai: Gyökerésző 4: 114); nyj. pí (MTsz. pëhëly a.) J: 1 1513 ’finom, apró pehelytoll | Flaumfeder’ (↑); 2 1551 ’bolyhosság, pehelyszerű képződmény | Flaum’ (NySz.); 3 [főleg hó~] 1757 ’hópehely | Schneeflocke’ (NSz.)
pihe A: 1566 pihe (NySz.); 1585 piti [ɔ: pihi] (Cal. 1072); nyj. pehe (NyIrK. 7: 83); pëhe, pihë, píhë (Nyatl. pehely a.); pöhe (ÚMTsz.); pőhe (Deme: NyatlFunk. 50); pűhe (Nyatl. pehely a.) J: 1 1566 ? ’finom, apró pehelytoll | Flaumfeder’ # (↑), 1585 ’ua.’ (↑); 2 [főleg hó~] 1881 ’hópehely | Schneeflocke’ # (NSz.); 3 [jelzői értékben is] 1892 ’vékony, gyenge 〈ember〉 | dünn, schwach 〈Person〉’ (Nyr. 21: 475); 4 1900 ’bolyhosság, pehelyszerű képződmény | Flaum’ # (NSz.)
Valószínűleg a szócsalád alapja, a →pih² onomatopoetikus eredetű. | ⌂ Egy eredeti igenévszó névszói realizációja lehet, amelynek igei realizációja a →pih¹. A főnév jelentése metonímiával magyarázható, mert az egy lehelettel elfújható tárgyak megnevezéséről van szó.
A pehely származékszó. | ⌂ A pehely valószínűleg a pih-ből keletkezett kicsinyítő képzővel, bár a szó belseji i-s változat meglehetősen kései felbukkanása feltűnő. ⌂ A peleh-hez hasonló változatok hangátvetés eredményei. A szó belseji h kiesése egyes változatok keletkezéséhez vezetett.
A pihe származékszó. | ⌂ A pihe vagy a →pih² kicsinyítő képzős származékszava, vagy egy megszilárdult E/3. személyű birtokos személyjelet tartalmaz. ∼ Idetartozik a pehely szó pelyh veláris párhuzamos alakja: polyh ’pehely’ (1590: Szikszai Fabricius: LatMSzj. 16).