patvar A: 1393 k. pathwariam [lat. -iam végződéssel] (OklSz.); 1416 u./¹ patuart (BécsiK. 188) J: 1 1393 k. ’rágalom, rágalmazás | Verleumdung’ (); 2 1435 ? ’perpatvar, veszekedés | Streit, Zank’ (OklSz. patvaros a.), 1552 ’ua.’ (Heltai: Dial. I2b); 3 1552 ’fene, ördög 〈mint tréfás szitokszó, ill. mint tagadás kifejezése〉 | Teufel 〈in Ausdrücken wie: geh zum Teufel!, was zum Teufel, weiß der Teufel usw.〉’ (Heltai: Dial. A6a); 4 1838 ’kellemetlenség, baj, vesződség, bajlódás | Ärger, Schererei’ (Tsz.) Sz: patvaros 1435 pathwarusEr [hn.] ’civódás, civakodás, veszekedés | Zank’ (OklSz.) | patvarkodik 1456 k. pathwarkodokath [sz.] (SermDom. 1: 457) | patvarista 1524 pathwariste [latin többes számú, nominatívuszi alak] ’joggyakornok | Rechtspraktikant’ (OklSz.)

Jövevényszó egy szláv nyelvből. |  ≡  Szbhv. potvora, (R.) potvor ’rágalmazás, rágalom, hamis vád’; cseh  (R.) potvor ’ua.’, potvora ’szörnyeteg’; le. potwór, potwora ’ua.’, potwarz ’rágalmazás, rágalom, hamis vád’; ukr. nomвopa ’szörnyeteg’; stb. [< szláv *po [igekötő] + *tvoriti ’tesz, alkot’]. Az1. jelentés egy jogi szakkifejezés, leginkább a szerbhorvátból kerülhetett át, de a csehet és a lengyelt is tekintve ez teljes bizonyossággal nem állítható. A 3. jelentés a szláv ’szörnyeteg’ jelentésre vezethető vissza. A magyar jogi terminológiába a patvar-nak a magyarországi latinban élő változata, a lat.  (h.) patvaria ’joggyakornokság’ is bekerült; vö. patvaria ’gyakorlat, gyakornoki idő, bojtárság egy ügyvédnél, jogásznál’  (1780: Nyr. 95: 113); ’a patvaristák írószobája’  (1809: Nyr. 95: 113).

I.OK. 7: 242; Kniezsa: SzlJsz. 404; WeltSlav. 2: 70; TESz.; EWUng. perpatvar