patróna ∆ A: 1519 k. patronaul (DebrK. 30); 1740 Pátrónájoknak (NSz.); 1749 Pátrona (NSz.); 1777 Patróna-Aszszonyomnak (NSz.) J: ’női pártfogó, oltalmazó; női védőszent | Patronin; Schutzheilige’
patrónus ∆ A: 1554 Patronoſomat (Tinódi: Cronica Ajánlás); 1568 patronusok (Nyr. 94: 232); 1587 patronoszom (MNy. 63: 95); 1754 Pátronusúl (NSz.); 1765 Pátrónussa (Honism. 13/1: 29); 1798 Patrónusok (NSz.); nyj. patrénusodot (ÚMTsz.) J: 1 1554 ’védő, pártfogó, oltalmazó, védnök | Schirmherr, Patron’ (↑); 2 1568 ’földesúr; kegyúr | Gutsherr; Patronatsherr’ (↑); 3 1740 ’védőszent | Schutzheilige(r)’ (NSz.)
patronál A: 1668 patronál (MNy. 5: 106) J: ’oltalmaz, védelmez; kedvez vkinek, támogat | beschirmen; begünstigen’
A szócsalád időrendben legkorábbi tagjai, a patróna, patrónus latin jövevényszók. | ≡ Lat. patrona ’női pártfogó, oltalmazó’ | lat. patronus ’pártfogó, oltalmazó’ [< lat. pater ’apa’; vö. →páter]. ≋ Megfelelői: ném. Patrona ’női védőszent’, Patron ’védőszent; védnök’; ol. patrona ’női pártfogó’, patrone ’pártfogó, patrónus’; stb.
A patronál származékszó. | ⌂ A patronál a magyarban keletkezett; a szóvéghez vö. →pauzál. Vö. még ném. patronisieren; fr. patronner; stb.: ’patronál’.