palota A: 1279 Deerspalataya (Wenzel: ÁÚO. 12: 251); 1331 palutaya (OklSz.); 1364 Palota [hn.] (FNESz. Rákospalota a.); 1416 u./¹ polotaban (BécsiK. 48); 1544–1546 palatta (Nyr. 11: 27); 1575 Pálottáckal (Heltai: Krón. 77a); 1734 pallota (NSz.) J: 1 1243 ’kastély, várkastély; nagy díszes épület | Schloss; Palast’ # (↑); 2 1456 k. ’udvar, tornác | (Vor)hof’ (SermDom. 2: 329); 3 1533 ’terem | Saal’ (Murm. 1675.); 4 1595 ’nyáron használt fűtetlen helyiség, főleg ebédlő | größerer, im Sommer vor allem als Speisesaal gebrauchter Raum’ (Ver. 20.) Sz: palotás 1403 Palathas [szn.] (OklSz.); 1641 palotásoknak ’udvari ember | Hofmann’ (NySz.); 1827/ ’egy fajta tánc | Art höfischer Tanz’ (NSz.)

Szláv jövevényszó, esetleg a bolgárból. |  ≡  Blg.  (N.), (R.) полáта ’terasz a felső emeleten; csarnok, terem; lugas, tornác’, палáта ’nagy, szép épület közcélra; vmely hivatal’; – óe. szl. polata ’palota’; szbhv. palata ’ua.’; or.  (R.) полата ’ua., udvarház; sátor’, палáта ’kórtetem; törvényszéki kamara vmelyik háza’; stb. [< gör.  (biz.) παλάτιον ’palota’]. Ez a lat. Palatium  [hn.] ’‹városrész és császári palota Róma azonos nevű dombján›’ helynévre megy vissza.  ≋  Megfelelői: ném. Palast; ang. palace; fr. palais; stb.: ’palota’.  ⌂  A bolgár származtatás mellett szól az a körülmény, hogy a szó a bizánci kultúra részeként kerülhetett a magyarba. A palotás ’udvari tánc’ származék jelentésének kialakulásához vö. palotás tánc ’ua.’  (1748: Kreszn.).  ⌂⇒  A magyarból: szlk. palota ’palota’.

☞ Kniezsa: SzlJsz. 379; MNy. 54: 424; TESz.; EWUng.; Vig: Verancsics 39→ pajta, palatinus