pőtyög × A: 1774 pötyögös [sz.] (NSz.); 1791 pö́työ́gö́s [sz.] (NSz.); 1870 pötyöngő [sz.] (CzF. pötyög a.); nyj. pöttyöngő [sz.] (ÚMTsz.) J: ’fityeg; lazán lötyög | schlaff herabhängen; schlottern’ Sz: pőtyögős 1774 ’petyhüdt, ernyedt; lötyögő, laza; bő ráncot, buggyot vető 〈ruha〉 | schlaff, schlotternd; weit, bauschig 〈Kleid〉’ (↑)
Fiktív tőből keletkezett származékszó. | ⌂ A tő bizonytalan, talán onomatopoetikus eredetű. Összefügg a petyhüszik igéével (→petyhüdt), valamint a →pittyed szócsaládéval. A végződés gyakorító -g képző. ⚠ Az a magyarázat, amely szerint a pőtyög ige elvonás eredménye a pőtyögős (↑) melléknévből, téves.