pötyög A: 1708 petyegő [sz.] (RákFLev. 2: 279); 1755 poͤtyoͤgnének (NSz.); 1801 pettyegését [sz.] (NSz.); 1805 pëtyëgj (NSz.); 1882 Pöntyög (NSz.); 1900 pettegte (NSz.); nyj. péntyög (MTsz. péntyög a.) J: 1 1708 ’egyhangú ismétlődéssel folyik 〈beszéd〉 | mit eintöniger Wiederholung lauten 〈Rede〉’ (↑); 2 1713 ’fecseg | schwatzen’ (Kis-Viczay: Sel. 354); 3 1755 ’gagyog, gügyög; motyog | lallen; unverständlich sprechen’ (↑); 4 1787 ’〈madár, csirke〉 énekel, csipog | singen 〈Vogel〉, piepen’ (NSz.); 5 1801 ’felesel | widerreden’ (↑); 6 1805 ’perceg, ketyeg | ticken’ (NSz.); 7 1872 ’rotyog, fortyog | brodeln’ (NépkGy. 1: 13); 8 1885 ? ’hüppög, sírdogál | leise weinen’ (NSz.), 1889 ’ua.’ (Nyr. 18: 335); 9 1899 ’idegen nyelven valamicskét beszél | ’ (PNapló 1899. febr. 5.: 6); 10 [főleg be~] 1980 ’billentyűzeten (lassan) gépel, adatot bevisz | ’ (Világgazdaság 1980. okt. 15.: 3)
Onomatopoetikus eredetű. | ⌂ A tő összefügg a →pityereg szócsaládéval, vö ehhez a (N.) pittyeg ’‹ujjával› csettintget’ (1950 k.: Nyatl.) igét. A (N.) pettyeget ’‹ujjával, szájával› csettintget’ (1857: NSz.), ’vontatottan, apránként mondogat’ (1897: MTsz.) arra mutat, hogy a →pettyeget¹ igével való eredetbeli összefüggés is számításba vehető. A pötyög végződése gyakorító -g képző. ∼ Ugyanebből a tőből való más gyakorító képzővel keletkezett a (N.) pötyörög ~ petyereg ’fecseg, pletykál; gügyög’ (1762: NSz.). ≂ Az el vagy ki igekötővel is használt pöttyent ~ pettyent ’kikottyant, kikotyog ‹titkot›’ (1810: NSz.), pöttyent ~ pettyent ’ráüt’ (1844: NSz.) ide is, de a →pettyeget¹ igéhez is tartozhat.